Nagy sikerrel zárult a Nemzeti Filmintézet restaurált mozgóképeket ünneplő fesztiválja, a Budapesti Klasszikus Film Maraton: a hatnapos mozgóképes időutazáson több mint húszezer néző vett részt, megdöntve a korábbi évek látogatószámát.
Múlt héten, a Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében Budapestre látogatott és felvette a magyar állampolgárságot Andrew és Kevin Macdonald: a BAFTA-, illetve Oscar-díjas skót testvérpár nagyapja az angol filmgyártás legendája, a miskolci születésű Pressburger Imre volt. De nem csak az ő érkezésük dobta fel a Nemzeti Filmintézet restaurált mozgóképeket ünneplő, hatnapos filmes ünnepét: a vetítésekre és a kapcsolódó programokra több mint húszezer néző volt kíváncsi.
„Csúcsdöntésre készülünk, hat nap alatt összesen száztíz restaurált filmet vetítünk majd. Ezenkívül lesz nemzetközi filmvásár és egy háromnapos szakmai rendezvény, filmmegőrzési és -restaurálási kérdésekkel a középpontban. És persze filmtörténetiekkel, amelyek kapcsán hangsúlyos lesz az a téma, hogyan alakították a világ filmgyártását a magyarok – például a britekét Korda Sándor vagy Hollywoodét pedig Adolph Zukor és William Fox. A fesztiválra hetven külföldi vendég is érkezik, ők a szakmai programokon előadóként vagy a filmek előtti felvezetéseken aktívan szerepelni fognak” – mondta a Mandinernek adott korábbi interjújában Ráduly György, a Budapesti Klasszikus Film Maraton fesztiváligazgatója, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum vezetője.
Ezt is ajánljuk a témában
Korda- és Paramount-klasszikusok, frissen restaurált Latabár-vígjátékok és a százötven éves fővárost ünneplő Budapest-filmek: ma startol a Budapesti Klasszikus Film Maraton. A 16-ig tartó filmes időutazásról és Hollywood magyar származású legendáiról Ráduly György fesztiváligazgatót, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum vezetőjét kérdeztük.
A csúcsdöntés pedig sikerült; a Film Maraton 110 vetítésén több mint húszezer néző vett részt, és számos közönségtalálkozóra is sor került. A Szent István-bazilika előtti tér esténként az ország legnagyobb szabadtéri mozijává alakult. Az Urániában és a Toldi moziban is rekordszámú telt házas vetítés volt: a Grace Kelly és Cary Grant főszereplésével készült Fogjunk tolvajt! című Hitchcock-film, Jean Renoir romantikus vígjátéka, a Mezei kirándulás, Francis Ford Coppola klasszikusa, A keresztapa, az első magyar életrajzi film, Tóth Endre 1939-es Semmelweis című alkotása, a Robert de Nirót világsztárrá avanzsáló Dühöngő bika és a generációs kultfilm, a Trainspotting felújított változata is telt házzal ment többek közt.
A Film Maraton meghívására számos vendég is érkezett a fővárosba. Köztük a világhírű, magyar származású, ám Nagy-Brittaniában befutott filmes, Pressburger Imre unokái. Az Oscar-díjas Kevin Macdonaldnak és a BAFTA-díjas Andrew Macdonaldnak – a Trainspotting producerének – régi álma vált valóra a magyar állampolgárság felvételével.
Kevin Macdonald (Az utolsó skót király, 11, Egy nap szeptemberben) könyvet is írt a nagyapjáról. A Pressburger Imre – Egy forgatókönyvíró élete és halála című kötetet, amely a FilmHungary kiadó Magyarok Hollywoodban című sorozatában jelent meg, múlt héten mutatták be. Szerzője ez alkalomból adott interjút az Indexnek, amelyben elmondta, hogy a nagyapja ugyan imádta Angliát, és egy igazán tradicionális részére költözött,
„de legbelül mégis magyar volt.
Húszéves korában hagyta el Magyarországot, de még halálakor is úgy beszélt, mint ahogy a magyarok, a legjobb barátai is mind magyar emigránsok voltak, és magyarul olvasott.”
Ezt is ajánljuk a témában
Hollywood nélkül Amerika ma nem lenne az, ami. Magyarok nélkül pedig talán egyáltalán nem létezne Hollywood és az Oscar. Zukor, Fox, Rózsa, Pressburger – vajon mennyit tudunk róluk?
Pressburger Imre mellett egy másik legendás magyar, a szintén a brit filmipar úttörőjeként világhírűvé vált Korda Sándor is kiemelt szerepet kapott a Budapesti Klasszikus Film Maratonon, ahol a világon elsőként lovaggá ütött filmes látványos szuperprodukcióit tűzték műsorra: születése 130. évfordulójának alkalmából a Korda-mozgóképek egész univerzuma feltárult a közönség előtt.
Mintegy 50, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és Filmlabor által frissen restaurált magyar alkotást ugyancsak most láthattak először a nézők. Köztük a Latabár-filmeket, a fesztiválra az USA-ból szintúgy hazalátogató Gazdag Gyula rendezéseit vagy a ’30-as évek ifjú tehetsége, a végül Hollywoodban befutott Tóth Endre alkotásait.
Az Európai Filmakadémia igazgatója, Matthijs Wouter Knol, Franciaország magyarországi nagykövete, Claire Legras és Káel Csaba filmipari kormánybiztos felavatta az Európai Filmkultúra Kincse emléktáblát;
a címmel az Európai Filmakadémia a Nyugati pályaudvar épületét tüntette ki, mely csodás filmek helyszíneként jelentős szerepet játszott az európai filmkincsben.
Új helyszínként csatlakozott a Maratonhoz a Budapest Music Center, ahol különleges filmkoncerteket élvezhetett a közönség a magyar kortárs jazz-zene olyan kimagasló képviselőivel, mint Harcsa Veronika, Lukács Miklós, Dés András és Gőz László. A szakmai programokra nyolcvanöt külföldi résztvevő érkezett az Egyesült Államoktól Japánig tizenkilenc országból, hogy bemutassa újonnan restaurált filmjeit és a Budapest Classics Lab elnevezésű konferenciasorozaton megossza tapasztalatait a filmek restaurálását, terjesztését és azok oktatási célú felhasználását illetően. Először rendezték meg a nemzetközi archívfilm-vásárt, amin a hazai mellett külföldi archívumok és televíziócsatornák is megjelentek kiállítóként és előadóként.
A Filmintézet szervezésében megvalósult Budapesti Klasszikus Film Maraton partnere volt Martin Scorsese filmmegőrzést és filmrestaurálást támogató alapítványa (The Film Foundation), a Brit Filmintézet (BFI), a Cinémathèque française, a Paramount Archívum, kiemelt támogatója pedig a MOL.
Nyitókép: A Grease című film vetítése a budapesti Szent István-bazilika előtt a Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében. (Fotó: Nemzeti Filmintézet)
A szeptember 17. és 22. között megrendezendő Budapesti Klasszikus Film Maraton más különlegességeket is tartogat. A közel egyhetes rendezvényen kulcsszerepet kap a magyar animáció és sci-fi, és hazánkban még soha nem vetített ritkaságokat is láthatunk nagyvásznon.
Igazi különlegesség, a filmből ugyanis csupán egyetlen egy példány maradt fenn – Brüsszelben.
Ingyenes filmklub-hálózat indult országszerte a művelődési házakban, Röszkétől Diósjenőig.
Tizenhét új magyar mozifilm, az első nagyszabású tévéfilmsorozat, több mint ötven nemzetközi fesztiváldíj és ötven nyertes filmgyártáspályázat: ez a hazai filmipar idei mérlege. 2024-ben újabb figyelemre méltó mozgóképek érkeznek minden műfajban, ezekből válogattunk.
Mindezen felül pedig: ismét a legmenőbb világsztárok forgattak hazánkban, Al Pacinótól Johnny Deppen át Angelina Jolie-ig.
Megszólalt az ügyben a magyar külügy is, alapos és gyors vizsgálatot követelnek Karim Khan ügyében.
Justin Trudeau bőkezűsége légvédelmi rendszerek képében jelenik meg.
Kié az első huzalos drón? Amerikai? Nem, orosz, semmi sem tudja zavarni. Kié a Lancet? Orosz.
