Nagy sikerrel zárult a Nemzeti Filmintézet restaurált mozgóképeket ünneplő fesztiválja, a Budapesti Klasszikus Film Maraton: a hatnapos mozgóképes időutazáson több mint húszezer néző vett részt, megdöntve a korábbi évek látogatószámát.
Múlt héten, a Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében Budapestre látogatott és felvette a magyar állampolgárságot Andrew és Kevin Macdonald: a BAFTA-, illetve Oscar-díjas skót testvérpár nagyapja az angol filmgyártás legendája, a miskolci születésű Pressburger Imre volt. De nem csak az ő érkezésük dobta fel a Nemzeti Filmintézet restaurált mozgóképeket ünneplő, hatnapos filmes ünnepét: a vetítésekre és a kapcsolódó programokra több mint húszezer néző volt kíváncsi.
„Csúcsdöntésre készülünk, hat nap alatt összesen száztíz restaurált filmet vetítünk majd. Ezenkívül lesz nemzetközi filmvásár és egy háromnapos szakmai rendezvény, filmmegőrzési és -restaurálási kérdésekkel a középpontban. És persze filmtörténetiekkel, amelyek kapcsán hangsúlyos lesz az a téma, hogyan alakították a világ filmgyártását a magyarok – például a britekét Korda Sándor vagy Hollywoodét pedig Adolph Zukor és William Fox. A fesztiválra hetven külföldi vendég is érkezik, ők a szakmai programokon előadóként vagy a filmek előtti felvezetéseken aktívan szerepelni fognak” – mondta a Mandinernek adott korábbi interjújában Ráduly György, a Budapesti Klasszikus Film Maraton fesztiváligazgatója, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum vezetője.
Ezt is ajánljuk a témában
Korda- és Paramount-klasszikusok, frissen restaurált Latabár-vígjátékok és a százötven éves fővárost ünneplő Budapest-filmek: ma startol a Budapesti Klasszikus Film Maraton. A 16-ig tartó filmes időutazásról és Hollywood magyar származású legendáiról Ráduly György fesztiváligazgatót, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum vezetőjét kérdeztük.
A csúcsdöntés pedig sikerült; a Film Maraton 110 vetítésén több mint húszezer néző vett részt, és számos közönségtalálkozóra is sor került. A Szent István-bazilika előtti tér esténként az ország legnagyobb szabadtéri mozijává alakult. Az Urániában és a Toldi moziban is rekordszámú telt házas vetítés volt: a Grace Kelly és Cary Grant főszereplésével készült Fogjunk tolvajt! című Hitchcock-film, Jean Renoir romantikus vígjátéka, a Mezei kirándulás, Francis Ford Coppola klasszikusa, A keresztapa, az első magyar életrajzi film, Tóth Endre 1939-es Semmelweis című alkotása, a Robert de Nirót világsztárrá avanzsáló Dühöngő bika és a generációs kultfilm, a Trainspotting felújított változata is telt házzal ment többek közt.
A Film Maraton meghívására számos vendég is érkezett a fővárosba. Köztük a világhírű, magyar származású, ám Nagy-Brittaniában befutott filmes, Pressburger Imre unokái. Az Oscar-díjas Kevin Macdonaldnak és a BAFTA-díjas Andrew Macdonaldnak – a Trainspotting producerének – régi álma vált valóra a magyar állampolgárság felvételével.
Kevin Macdonald (Az utolsó skót király, 11, Egy nap szeptemberben) könyvet is írt a nagyapjáról. A Pressburger Imre – Egy forgatókönyvíró élete és halála című kötetet, amely a FilmHungary kiadó Magyarok Hollywoodban című sorozatában jelent meg, múlt héten mutatták be. Szerzője ez alkalomból adott interjút az Indexnek, amelyben elmondta, hogy a nagyapja ugyan imádta Angliát, és egy igazán tradicionális részére költözött,
„de legbelül mégis magyar volt.
Húszéves korában hagyta el Magyarországot, de még halálakor is úgy beszélt, mint ahogy a magyarok, a legjobb barátai is mind magyar emigránsok voltak, és magyarul olvasott.”
Ezt is ajánljuk a témában
Hollywood nélkül Amerika ma nem lenne az, ami. Magyarok nélkül pedig talán egyáltalán nem létezne Hollywood és az Oscar. Zukor, Fox, Rózsa, Pressburger – vajon mennyit tudunk róluk?
Pressburger Imre mellett egy másik legendás magyar, a szintén a brit filmipar úttörőjeként világhírűvé vált Korda Sándor is kiemelt szerepet kapott a Budapesti Klasszikus Film Maratonon, ahol a világon elsőként lovaggá ütött filmes látványos szuperprodukcióit tűzték műsorra: születése 130. évfordulójának alkalmából a Korda-mozgóképek egész univerzuma feltárult a közönség előtt.
Mintegy 50, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és Filmlabor által frissen restaurált magyar alkotást ugyancsak most láthattak először a nézők. Köztük a Latabár-filmeket, a fesztiválra az USA-ból szintúgy hazalátogató Gazdag Gyula rendezéseit vagy a ’30-as évek ifjú tehetsége, a végül Hollywoodban befutott Tóth Endre alkotásait.
Az Európai Filmakadémia igazgatója, Matthijs Wouter Knol, Franciaország magyarországi nagykövete, Claire Legras és Káel Csaba filmipari kormánybiztos felavatta az Európai Filmkultúra Kincse emléktáblát;
a címmel az Európai Filmakadémia a Nyugati pályaudvar épületét tüntette ki, mely csodás filmek helyszíneként jelentős szerepet játszott az európai filmkincsben.
Új helyszínként csatlakozott a Maratonhoz a Budapest Music Center, ahol különleges filmkoncerteket élvezhetett a közönség a magyar kortárs jazz-zene olyan kimagasló képviselőivel, mint Harcsa Veronika, Lukács Miklós, Dés András és Gőz László. A szakmai programokra nyolcvanöt külföldi résztvevő érkezett az Egyesült Államoktól Japánig tizenkilenc országból, hogy bemutassa újonnan restaurált filmjeit és a Budapest Classics Lab elnevezésű konferenciasorozaton megossza tapasztalatait a filmek restaurálását, terjesztését és azok oktatási célú felhasználását illetően. Először rendezték meg a nemzetközi archívfilm-vásárt, amin a hazai mellett külföldi archívumok és televíziócsatornák is megjelentek kiállítóként és előadóként.
A Filmintézet szervezésében megvalósult Budapesti Klasszikus Film Maraton partnere volt Martin Scorsese filmmegőrzést és filmrestaurálást támogató alapítványa (The Film Foundation), a Brit Filmintézet (BFI), a Cinémathèque française, a Paramount Archívum, kiemelt támogatója pedig a MOL.
Nyitókép: A Grease című film vetítése a budapesti Szent István-bazilika előtt a Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében. (Fotó: Nemzeti Filmintézet)
A szeptember 17. és 22. között megrendezendő Budapesti Klasszikus Film Maraton más különlegességeket is tartogat. A közel egyhetes rendezvényen kulcsszerepet kap a magyar animáció és sci-fi, és hazánkban még soha nem vetített ritkaságokat is láthatunk nagyvásznon.
Igazi különlegesség, a filmből ugyanis csupán egyetlen egy példány maradt fenn – Brüsszelben.
Ingyenes filmklub-hálózat indult országszerte a művelődési házakban, Röszkétől Diósjenőig.
Tizenhét új magyar mozifilm, az első nagyszabású tévéfilmsorozat, több mint ötven nemzetközi fesztiváldíj és ötven nyertes filmgyártáspályázat: ez a hazai filmipar idei mérlege. 2024-ben újabb figyelemre méltó mozgóképek érkeznek minden műfajban, ezekből válogattunk.
Mindezen felül pedig: ismét a legmenőbb világsztárok forgattak hazánkban, Al Pacinótól Johnny Deppen át Angelina Jolie-ig.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
Sokféle módon megálmodták már a jövőt, nem egy esetben akár legitimálva mások életének kioltását, és nem ritkán ebből még sportot is űztek. 25 éve az Epic is így tett, ami sokak életét változtatta meg.
