A szeptember 17. és 22. között megrendezendő Budapesti Klasszikus Film Maraton más különlegességeket is tartogat. A közel egyhetes rendezvényen kulcsszerepet kap a magyar animáció és sci-fi, és hazánkban még soha nem vetített ritkaságokat is láthatunk nagyvásznon.
Nyitókép: Jelenet Wim Wenders Berlin felett az ég című filmjéből. (NFI)
Német Dániel írása
Alfred Hitchcock, Orson Welles, Stanley Kubrick, David Lynch – csak néhány azon rendezők sorából, akiknek bár a zsenialitása és a hatása megkérdőjelezhetetlen, mégsem kaptak soha Oscart. Közéjük tartozik Wim Wenders is, ő négy jelöléséből egyet sem tudott díjra váltani. Ebből háromszor dokumentumfilmesként volt versenyben (Buena Vista Social Club, Pina, A Föld sója), játékfilmesként pedig idén, a Tökéletes napokért került a szűkített listára. Utóbbi egy szinte történet nélküli, de annál meditatívabb és hipnotikusabb hatású utazás egy tokiói nyilvános vécéket takarító férfi mindennapjairól, akinek egyáltalán nem derogál a munkája,
és az élet apró örömeiben is megtalálja a boldogságot:
fákat fényképez, amőbázik a kollégájával, klasszikus rockzenét hallgat, esténként meg beül egy italra egy kocsmába.
Nem kérdés, hogy Wenders megérdemelte volna érte a szobrot, de végül az Érdekvédelmi terület című holokausztdrámával szemben alulmaradt a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. Az Akadémia vele szembeni vaksága persze nem új keletű. Elképesztő erejű mesterműve, a Párizs, Texas (1984) jelölést sem kapott, és még nevetségesebb, hogy leghíresebb rendezése, a nem kevésbé kiváló Berlin felett az ég (1987) sem, amelynek egyébként a társ-forgatókönyvírója az irodalmi Nobel-díjas Peter Handke volt.
Mindez, úgy tűnik, egyáltalán nem szegte Wenders kedvét, 79 évesen esze ágában sincs nyugdíjba vonulni, és jól érezhetően továbbra sem az amerikai közönség kegyeire hajt: nemrég például Anselm Kiefer német festő- és szobrászművészről forgatott dokumentumfilmet. Számunkra azonban sokkal fontosabb, hogy a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendégeként hazánkba látogat, és átveszi a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége (FIAF) díját, amelyet a filmörökség megmentése iránt elkötelezett alkotóknak ítélnek oda. Tucatnyi munkáját láthatjuk majd a vásznon is,
köztük a kritikusokat és a közönséget is a leginkább megosztó Az erőszak végét (1997) teljeskörűen restaurált változatban.
A restaurált klasszikusok nemzetközi fesztiválján számtalan egyéb ritkaság vagy megkerülhetetlen mozi közül is válogathatunk. Külön fókuszt kap például a sci-fi, azt vizsgálva, hogy a különböző korokban a művészek miként képzelték el a jövőt. Így olyan különlegességet láthatunk, mint a Jérôme Seydoux – Pathé Alapítvány némafilm-összeállítását vagy az Aelita, a Mars királynője (1924) című szovjet alkotást; ezeket ráadásul élő zenés filmkoncert formájában mutatják be. A nagy hollywoodi blockbusterek között pedig mások mellett a Terminator 2. – Az ítélet napját vagy a Vissza a jövőbe második részét is nagyvásznon tekinthetjük meg.
A dokumentumfilmek ugyancsak főszerepet kapnak. Közülük az egyik legizgalmasabb a Michael Powell legendás angol direktor és visszatérő társrendezője, a forgatókönyvíróként is sikeres Pressburger Imre emlékére készült Made in England: Powell és Pressburger, Martin Scorsese narrálásával. Szintén érdekesnek ígérkezik a Henry Fondáról szóló személyes hangulatú esszéfilm, a Henry Fonda for President.
A holokauszt nyolcvanadik évfordulója alkalmából a témával foglalkozó magyar alkotásokból is válogathatunk, ezeket a vetítéseket beszélgetések is kísérik majd.
Idén száztizedik éve, hogy megszületett a magyar animáció; a műfaj hazai kiindulópontjának Kató-Kiszly István grafikus első papírkivágásos trükkfilmjét, az 1914-es Zsirb Ödönt tartják. Ezt sajnos nem láthatjuk, hiszen az összes kópiája elveszett, ellenben hosszú évtizedek után ismét moziban élvezhetjük a Hugó, a vízilovat (1975), és teljeskörűen restaurálva a kultikus sci-fi Az idő urait (1982) is, amellett, hogy a ceglédi születésű, Oscar-díjas animátor George Pal munkássága előtt is tisztelegnek a szervezők.
A vetítések az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban, a Budapesti Francia Intézetben és a Budapest Music Centerben várják a nézőket. És ahogyan már megszokhattuk, Budapest egyik legszebb köztere, a bazilika előtti Szent István tér is szabadtéri mozivá alakul néhány napra:
szeptember 18-tól négy estén át, 20 órától óriásvásznon lesz látható Az idő urai, a 2001: Űrodüsszeia, a Hair és a Buena Vista Social Club.
Ha A Legyek Ura kiemelt helyen van a könyvespolcon, akkor a Fiúk a völgyből is érdemes a figyelemre, miközben egy másik kötet a krimirajongóknak lehet ideális választás.
Olvasni jó, sőt érdemes is, izgalmas regényekből pedig akad bőven. Ezúttal három teljesen eltérő könyv került a kosárba, egyetlen közös vonással: izgalomból egyikben sincs hiány.
Charlton Heston és gumimaszkok nélkül is tarolnak egy ideje a majmok, de ez az első eset, hogy modern mozifilm Caesar nélkül száll harcba a majomkedvelő nézőkért.
Itt a folytatás!
Nagy sikerrel zárult a Nemzeti Filmintézet restaurált mozgóképeket ünneplő fesztiválja, a Budapesti Klasszikus Film Maraton: a hatnapos mozgóképes időutazáson több mint húszezer néző vett részt, megdöntve a korábbi évek látogatószámát.
A Kós Hubertet olimpiai bajnoki címhez segítő amerikai edzőhöz jövőre csatlakozik a Párizsban balszerencsés tehetség.
Térképen mutatjuk, kik nem bírnak el a zsidóellenességgel.
Előrejelzések szerint a folyó vízszintje a szlovák fővárosnál 950 centiméteren tetőzhet.
