A szeptember 17. és 22. között megrendezendő Budapesti Klasszikus Film Maraton más különlegességeket is tartogat. A közel egyhetes rendezvényen kulcsszerepet kap a magyar animáció és sci-fi, és hazánkban még soha nem vetített ritkaságokat is láthatunk nagyvásznon.
Nyitókép: Jelenet Wim Wenders Berlin felett az ég című filmjéből. (NFI)
Német Dániel írása
Alfred Hitchcock, Orson Welles, Stanley Kubrick, David Lynch – csak néhány azon rendezők sorából, akiknek bár a zsenialitása és a hatása megkérdőjelezhetetlen, mégsem kaptak soha Oscart. Közéjük tartozik Wim Wenders is, ő négy jelöléséből egyet sem tudott díjra váltani. Ebből háromszor dokumentumfilmesként volt versenyben (Buena Vista Social Club, Pina, A Föld sója), játékfilmesként pedig idén, a Tökéletes napokért került a szűkített listára. Utóbbi egy szinte történet nélküli, de annál meditatívabb és hipnotikusabb hatású utazás egy tokiói nyilvános vécéket takarító férfi mindennapjairól, akinek egyáltalán nem derogál a munkája,
és az élet apró örömeiben is megtalálja a boldogságot:
fákat fényképez, amőbázik a kollégájával, klasszikus rockzenét hallgat, esténként meg beül egy italra egy kocsmába.
Nem kérdés, hogy Wenders megérdemelte volna érte a szobrot, de végül az Érdekvédelmi terület című holokausztdrámával szemben alulmaradt a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. Az Akadémia vele szembeni vaksága persze nem új keletű. Elképesztő erejű mesterműve, a Párizs, Texas (1984) jelölést sem kapott, és még nevetségesebb, hogy leghíresebb rendezése, a nem kevésbé kiváló Berlin felett az ég (1987) sem, amelynek egyébként a társ-forgatókönyvírója az irodalmi Nobel-díjas Peter Handke volt.
Mindez, úgy tűnik, egyáltalán nem szegte Wenders kedvét, 79 évesen esze ágában sincs nyugdíjba vonulni, és jól érezhetően továbbra sem az amerikai közönség kegyeire hajt: nemrég például Anselm Kiefer német festő- és szobrászművészről forgatott dokumentumfilmet. Számunkra azonban sokkal fontosabb, hogy a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendégeként hazánkba látogat, és átveszi a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége (FIAF) díját, amelyet a filmörökség megmentése iránt elkötelezett alkotóknak ítélnek oda. Tucatnyi munkáját láthatjuk majd a vásznon is,
köztük a kritikusokat és a közönséget is a leginkább megosztó Az erőszak végét (1997) teljeskörűen restaurált változatban.
A restaurált klasszikusok nemzetközi fesztiválján számtalan egyéb ritkaság vagy megkerülhetetlen mozi közül is válogathatunk. Külön fókuszt kap például a sci-fi, azt vizsgálva, hogy a különböző korokban a művészek miként képzelték el a jövőt. Így olyan különlegességet láthatunk, mint a Jérôme Seydoux – Pathé Alapítvány némafilm-összeállítását vagy az Aelita, a Mars királynője (1924) című szovjet alkotást; ezeket ráadásul élő zenés filmkoncert formájában mutatják be. A nagy hollywoodi blockbusterek között pedig mások mellett a Terminator 2. – Az ítélet napját vagy a Vissza a jövőbe második részét is nagyvásznon tekinthetjük meg.
A dokumentumfilmek ugyancsak főszerepet kapnak. Közülük az egyik legizgalmasabb a Michael Powell legendás angol direktor és visszatérő társrendezője, a forgatókönyvíróként is sikeres Pressburger Imre emlékére készült Made in England: Powell és Pressburger, Martin Scorsese narrálásával. Szintén érdekesnek ígérkezik a Henry Fondáról szóló személyes hangulatú esszéfilm, a Henry Fonda for President.
A holokauszt nyolcvanadik évfordulója alkalmából a témával foglalkozó magyar alkotásokból is válogathatunk, ezeket a vetítéseket beszélgetések is kísérik majd.
Idén száztizedik éve, hogy megszületett a magyar animáció; a műfaj hazai kiindulópontjának Kató-Kiszly István grafikus első papírkivágásos trükkfilmjét, az 1914-es Zsirb Ödönt tartják. Ezt sajnos nem láthatjuk, hiszen az összes kópiája elveszett, ellenben hosszú évtizedek után ismét moziban élvezhetjük a Hugó, a vízilovat (1975), és teljeskörűen restaurálva a kultikus sci-fi Az idő urait (1982) is, amellett, hogy a ceglédi születésű, Oscar-díjas animátor George Pal munkássága előtt is tisztelegnek a szervezők.
A vetítések az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban, a Budapesti Francia Intézetben és a Budapest Music Centerben várják a nézőket. És ahogyan már megszokhattuk, Budapest egyik legszebb köztere, a bazilika előtti Szent István tér is szabadtéri mozivá alakul néhány napra:
szeptember 18-tól négy estén át, 20 órától óriásvásznon lesz látható Az idő urai, a 2001: Űrodüsszeia, a Hair és a Buena Vista Social Club.
Az űr sötétje, a megszámlálhatatlanul sok bolygó és égitest millió és egy rejtélyt rejt, amiket még talán sok generáció múlva sem ismerünk meg. De úgy tűnik, valami vár ránk az univerzumban.
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
A gödör olyan mély, hogy megszakad a szedett-vedett láncolat, és minél mélyebben van valaki, annál nagyobb kincs lehet még akár egy pizza is.
Eredetileg egy népszerű sci-fi adaptációja lett volna, de a végeredmény alapján nehéz elhinni, hogy a forgatás során bárki is komolyan vette.
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
