Lévi, a vámos, a megvetett és kirekesztett – és Szent Máté, az apostol, az evangelista.
Szeptember 21. a katolikus kalendáriumban egy – hallomásból legalábbis – gyakorlatilag mindenki által ismert szent ünnepe, aki megtanult a társadalom kirekesztettjeként élni, miközben élete száznyolcvan fokos fordulatot vett. Szent Máté apostolt ünnepeljük ma.
Származásáról, családjáról és előéletéről történetileg hiteles forrásunk nem maradt; Máté alakját az evangélium tárja elénk, amit azonban attól fogva tudunk, hogy Jézus követője lett, sokrétű. Akit ma Mátéként ismerünk, Lévi néven kezdte életét. Alfeus fia volt, valószínűleg Kafarnaumból származott és vámosként, azaz adószedőként dolgozott szülővárosában. Ennélfogva jómódú ember lehetett, anyagiakban nem szűkölködött, ahogy bőven kijutott neki megvetésből és utálatból is, hiszen sajátjai, a zsidók szemében ő maga volt a zsidóság árulója, az elnyomó Római Birodalom kiszolgálója és megtestesítője. A zsidó vallás és szokásjog értelmében nyilvános bűnös, tisztátalan ember volt, akivel tilos volt érintkezni és aki a zsinagógában sem imádkozhatott. Az egyébként minden jel szerint nagy műveltségű
Lévi élete azonban gyökeresen megváltozik, amikor Jézus megszólítja és követői közé hívja őt.
Ezután már Mátéként ismerjük. A Biblia arról tudósít, hogy a hívó szó hallatán azonnal otthagyja a vámházat, csatlakozik a Mesterhez, hátrahagyja addigi életét és hű tanítvánnyá válik, aki már nem vagyonát gyarapítja, hanem folyamatosan gyűjti Krisztus tanításait és beszédeit. (A hűségére utal neve is, amely a héber Mattitjahu, Mattaj szóból származik és azt jelenti, „hűséges”. Elképzelhető, hogy új nevét egyenesen Jézustól kapta, ami nem szokatlan a tanítványok körében.) Máté tehát soha többé nem szakad el Mesterétől, sőt, az evangéliumok egybehangzó tanúsága szerint az egyik legközelebbi tanítvány válik belőle.
,,Amikor Jézus továbbment, látott egy Máté nevű embert, aki ott ült a vámnál. Szólt neki: »Kövess engem!« Az fölkelt és a nyomába szegődött. Amikor később a házában vendégül látta Jézust, odajött sok vámos és bűnös, és Jézussal meg tanítványaival együtt asztalhoz telepedtek. Ezt látva a farizeusok megkérdezték a tanítványaitól: »A mesteretek miért eszik vámosokkal és bűnösökkel?« Jézus meghallotta, és így válaszolt: »Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok s nem áldozatot. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.«” (Mt 9,9-13).
A feltámadást követően a többi tanítvánnyal együtt Galileában várta Urát, ott volt akkor is, amikor a Feltámadott minden nép tanítására küldte el övéit. Azt követően, hogy Jézus a mennybe ment, tudatosan és alaposan állította össze a krisztusi tanítást, a példabeszédeket, ebből a gyűjteményből keletkezett az a mű, amit ma Máté evangéliumaként ismerünk. Szaktudása egyértelműen látható a nevével fémjelzett evangéliumon, hiszen abban említésre méltóan pontosak az anyagiakkal kapcsolatos adatok, sokkal több pénznem jelenik meg, mint a másik három evangéliumban és az is minden esetben pontosan kerül rögzítésre, hogy milyen helyzetben milyen pénzzel kellett akkoriban fizetni.
E munkát „teológiai mesterműként” jellemzik, amely megkerülhetetlenül fontos része a Jézusról szóló tudásunknak.
Feltételezések szerint arámi nyelven, az ötödik évtizedben írhatta, később pedig görögre fordították – nem kizárt, hogy éppen ő maga. Újabb elgondolások azonban megkérdőjelezik az arám-elméletet, ahogy a keletkezés időpontját is 30-40 évvel későbbre teszik és úgy gondolják, Máté szövegeit és az általa élő tanúként elmondottakat halálát követően valamelyik tanítványa rendezte könyvvé és eredetileg is görög nyelven írta le. Az azonban biztos, hogy általa maradt ránk a Megváltó anyanyelvén Jézus kereszten mondott imája.
Pünkösd után kezdetben Galileában működött és tanított, példás, böjtölő életet élt. Életének későbbi szakaszairól azonban ismét kevés ismerettel rendelkezünk, az azonban biztos, hogy az ősegyház által azonnal megtapasztalt üldöztetés rá is hatással volt, így hát Máté ismét közvetlen tapasztalatokat szerzett arról, milyen kivetettnek lenni. Miután a tanítványok szétszóródtak, ő is távoli vidékeken, pogány népek között működve hirdette Krisztust: egyes feltételezések szerint Etiópiában, Perzsiában szolgálta Istent, talán még Macedóniába is eljutott, de az írek tudni vélik, hogy az ő szigetükön is megfordult. Máté alakjáról az evangéliumokat követően valójában csupán legendák hagyományozódtak ránk. Ezek közül több arról szól, hogy vértanú halált halt, de akad olyan is, amely szerint békében halt meg Jézus tanítványaként Núbiában, ahol térítő munkát végzett.
Földi élete 60 körül érhetett véget és az általános hagyomány vértanúságáról beszél.
Ünnepét Rómában már több mint ezer éve ezen a napon ülik. Földi maradványait 954-ben Keletről az itáliai Salermoba vitték, a mai napig ott őrzik. Szent Máté apostol, akinek szimbóluma az angyal, a vám- és pénzügyőrök, a bankárok és vámosok és Olaszország védőszentje.
Az „autista” Máté
Keresztény körökben futótűzként terjedt az elmúlt két év során az amerikai Angel Studios Jézus-sorozata, a The Chosen. A Jézus Krisztus életét újszerűen, ám nagy hitelességgel ábrázoló, egy végtelenül emberközeli Jézus karakterét megrajzoló sorozat készítői elmélyülten foglalkoztak a tanítványok jellemrajzával is és igyekeztek személyes történeteiket is részletekbe menően elmesélni. A tanítványok életének döntő mozzanata természetesen az, amikor Jézussal találkoznak (ez általában igaz a keresztény emberre), de konfliktusaik, konfrontációik adott esetben nem múlnak el azután sem, hogy Krisztus követői lesznek. Így van ez a Mátéhoz való viszonyukban is: néhányan közülük nehezen fogadják el annak a férfinak a társaságát (és egyenrangúságát), aki korábban a rómaiak nevében beszedte tőlük az adót. Sőt, a vámosok gyakran saját zsebre is dolgoztak, így az sem kizárt, hogy megtérése előtt Máté egyik-másik tanítványt némileg átejtette... Mindenesetre a sorozat által felrajzolt, vívódó, belső bizonyosságot kereső, nagyon aprólékos, a részletekre rendkívüli módon ügyelő, állandóan jegyzetelő és minden apróságot megjegyző Máté nagyon törekszik arra, hogy jó tanítvány váljon belőle, hogy jól szolgálja Jézust – és autisztikus jegyeket mutat.
A stúdió honlapján indított blogon (innen származik cikkünk nyitóképe is, a jeleneten Máté és Jézus beszélget, a háttérben mögöttük Mária Magdolna) külön bejegyzésben fejtegetik, vajon autista volt-e a tanítvány. Mindezt nagy körültekintéssel és tapintattal, a bejegyzés szerzője pedig hangsúlyozza: „Máté ábrázolása a Kiválasztottban arra utal, hogy potenciálisan autista. Máté nagyfokú matematikai érzékenysége és a részletekre való odafigyelés az autista egyénekre jellemző hiperfixációra mutat rá. Bizonyos viselkedési jegyei is ezt jelzik, beleértve azt a hajlamát, hogy nem létesített közvetlen szemkontaktust, valamint azt, hogy nem érti a nem világos nyelvet és más társadalmi jeleket.” Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy Máté karakterének megrajzolásakor természetesen semmiféle biztosat nem tudhattak arról, hogy a történelmi alak autisztikus jegyeket mutatott volna, a céljuk ezzel az volt, hogy azok a milliók, akik világszerte élne autizmussal, könnyen azonosulhassanak a kereszténység egyik legjelentősebb alakjával és így közelebb érezhessék magukat a sorozat főszereplőjéhez, a Názáreti Jézushoz is.
AJÁNLJUK MÉG:
„Adott egy katolikus hitét mélyen megélő lengyel újságíró és egy fotóművész, aki képein keresztül tudósítani is szereti azokat, akik figyelnek munkásságára. Elkötelezettségükből és kitartó munkájukból pedig sorra születnek fontos kötetek, így legújabb munkájuk, A Titkok Titka.” A teljes cikket ide kattintva olvashatja.
Cikkünk írásához felhasználtuk a katolikus.hu, a Magyar Katolikus Lexikon, a romkat.ro, a Magyar Kurír és az Angel Studio blogjának írásait.
Nyitókép: The Chosen – Angel Studio
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. Ungváry Zsolt írása.
Ez egy jogi intézmény (is), amelynek célja a nemzedékek rendjének biztosítása, és amely minden kultúrában és minden időben megtalálható.
Ő ma is, ebben a lelkileg kiégett, megcsömörlött és értékrendjében felbillent 21. században, az előttünk álló adventben is az ajtónk előtt áll és zörget.
Mit jelent a „könnyek adománya”? Miben különbözik a hétköznapi sírástól? Mi haszna van belőle a hívő embernek? Interjúnk Laki Zoltánnal, a Sursum Kiadó vezetőjével.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
