Százéves a filmek budapesti palotája: ez a Corvin mozi története

Örültek a józsefvárosiak, amikor 1921-ben azt olvasták a lapokban, hogy 42 millió korona költséggel, New York-i mintára, hatalmas mozipalotát építenek a Ferenc körút és a József körút sarkán álló hatalmas üres telekre. Örültek, mert Józsefvárosnak kávézóból jutott elég, színházból és moziból viszont kevés. Mint ahogy egy újság írta a mozinyitás kapcsán: „Itt a Józsefvárosban nincs semmi sem. Nagy itt a csend, vidék van itt, jó polgári, halk vidék.”

A Corvin mozi helyén jóval korábban egy mocsaras terület volt, amely később a Gschwindt-család tulajdonába került. A család feje, Gschwindt Ernő dúsgazdag ember volt, egy ideig a Ferencváros focistáit is patronálta, és még elnöknek is megtették. A messze földön híres likőr és rumgyárából gazdagodott meg, s mikor megkeresték a mozi ötletével, a telket eladta a befektetőnek.

1921-ben kezdtek hozzá az építkezéshez és az emberek izgatottan lesték, milyen lesz a mozipalota. Aki arra járt, a deszkapalánkkal lekerített építkezést leste a hasadékokon. 1922. november 21-én aztán

hiszen a korábbi mozik mind-mind bérelték a helyiségüket. Az átadón a város előkelőségei is részt vettek és Horthy Miklós kormányzó is megjelent a feleségével.

A némafilmek korszakát éltük, ráadásul a hazai mozik főleg amerikai, francia és német némafilmeket mutattak be. Ezért is volt üdítő, hogy a Corvin mozi felvállalta, hogy magyar némafilmeket is műsorára tűz. 1923-ban például a Fehér galambok fekete városban című „életképes” mozit vetítették.

Így festett a Corvin mozi az 1956-os forradalom leverése után (fotó: Fortepan/Nagy Gyula)

A Corvin mozi igazgatója, Daróczy József (rendező és producer is volt) az újságírókat például arra kérte, legyenek kritikusabbak a mozival, mert az szolgálja a haladást: „Írják meg könyörtelenül, ha valami nem jó, mert meggyőződésem, hogy elérkezett az ideje annak, hogy a filmet komolyan vegyük és ez csak akkor történik meg, ha nem csak dédelgetjük, hanem félszegségeire is rámutatunk” – hangsúlyozta a direktor.

Ilyen volt Jackie Coogan amerikai gyerekszínész is, aki főszerepet játszott Charlie Chaplin kultikus filmjében, A kölyökben (1921). Coogan Budapesten is a gyerekek kedvence lett. Így történhetett, hogy 1925-ben egy 11 éves, Karcsika nevű fiú kitalálta, belőle bizony szintén híres színész lesz. Legalább olyan híres, mint Coogan. Állandóan a Corvin moziban ült, volt, hogy három előadást is megnézett egy nap. Aztán búcsúlevelet hagyott az édesanyjának, hogy világgá ment a hírnév miatt. A további sorsáról nem számoltak be a lapok.

A Corvin mozi felpezsdítette Józsefvárost, nem véletlen, hogy a környékén nagyszabású építkezések kezdődtek 1926-ban például egy befektető 36 lakásos társasház építésébe kezdett a mozi közvetlen szomszédságában. Sokan a randevút is a Corvin elé beszélték meg. Még jeligés apróhirdetésekben is feltűnt a filmszínház: „Italiano. Tessék szerdán fél 8-kor a Corvin mozi előcsarnokában lenni. Elvárja Alis.”

1928-ban aztán detektívek jártak a Corvin moziban. Történt, hogy egy új film bemutatója kapcsán a mozi megrendelte a híres színésznő, Greta Garbo szobrát. A premierre időzítették a leleplezését, de már előző nap megérkezett a szobor a moziba és letakarva várta a sorsát. Kora este aztán, mikor már csak a jegyszedők tartózkodtak a moziban, megjelent négy férfi és közölték, hogy az államrendőrség detektívjei és a Garbo-szobrot hivatalos ügyben el kell vinniük. Még valami papírt is mutattak. A négy ember kicipelte a szobrot, a jegyszedők pedig nem gondoltak semmi csalafintaságra. Aztán kiderült, trükkös tolvajok lovasították meg a szobrot.

Aztán megjelent a hangosfilm. Ahogy a lapok fogalmaztak:

1930-ban a Corvin mozi is már hangosfilmet adott, kezdetben még egy némafilm után. Nagy sikere volt például az amerikai Paramount-filmgyár híradójának, amelyben „egy néger baritonista” dalolt. A közönség tapssal jutalmazta, hogy végre hangot is hallani a vetítés alatt.

Mindez persze nagy változást hozott. Sok némafilmes sztár lett a hangosfilm áldozata idehaza is, nem beszélve arról, hogy a némafilmek alatt alkalmazott zenekaroknak is új munka után kellett nézniük. 1933-ban aztán meglepetést okozott a hír, hogy 11 évvel az épület átadása után Bauer Emil építész perre ment, ugyanis azt állította, hogy a Corvin mozi látványos palotája az ő tervei alapján készült, ám azokat ellopta tőle valaki. A bíróságon 145 ezer pengő kártérítést kért és azt, hogy rombolják földik az épületet. A pert végül elvesztette.

1935-ben arról beszéltek az emberek, hogy egy éjjel feltörték a mozi kasszáját és valaki kétezer pengővel távozott. A hiányra másnap reggel a pénztárosok jöttek rá. A rendőrség szerint valószínű, hogy a rabló az utolsó előadás végén rejtőzött el az épületben. Egy évvel később nem ellopták, hanem elveszett egy briliánssal kirakott karkötőóra a moziban. A tulajdonosa apróhirdetésben kereste a méregdrága ékszert és jutalmat is ajánlott (ha valaki tud róla, a Bakáts utca 8 szám alatt, a II. emelet 14. ajtó mögött jelentkezzen, az épület ma is megvan).  

A mozi főbejárata és környéke 1990-ben. Azóta sétálóutca visz a filmszínházhoz (fotó: Fortepan/Erdei Katalin)

Aztán jött a 2. világháború, majd a kommunista uralom. 1945-ben a mozik közül elsők között nyitotta meg a kapuit a Corvin, áprilisban például A párttitkár című filmet vetítették, amely az orosz partizánharc hősiességét dokumentálta. A Rákosi-rendszerben sokszor békegyűléseket tartottak a hatalmas moziteremben.

1950-ben a IX. kerület lakói skandálták azt a Corvinban, hogy megvédjük a békét. Az újságok helyszíni tudósítása szerint „olyan izzó lelkesedésben forrt össze a békeharcnak ez a kis hadserege, amilyenné csak a közös ellenséggel szembeni gyűlölet s mindannyiunk számára egyformán drága haza iránt érzett féltő szeretet kovácsolhatja őket.” 1952-ben egy felháborodott munkás levele jelent meg az újságokban, aki azért ragadott tollat, mert a moziterembe sokan késve érkeztek az előadásra, megzavarva ezzel a Ruszlán és Ludmilla című film élvezetét.

Aztán a Rákosi-rendszer ment, az 1956-os forradalom pedig jött. Ráadásul

A mozi épületét is felhasználták a harcokban, az orosz tankok pedig súlyos károkat okoztak az épületben. Abban az épületben, amelyből a forradalom forgatagában nyoma veszett a vetítővászonnak, a hangszóróknak és más berendezési tárgyaknak. A levert szabadságharc után nem sokkal jelent meg egy hirdetés a Népszabadságban, amelyben azt írták, jutalom ellenében visszavihetik az eltulajdonított tárgyakat.

A mozit meglepően gyorsan helyreállították, 1957-ben már ismét üzemelt. És azóta is a budapesti mozik ékköve a Corvin mozi, amely sikeresen túlélte az elmúlt száz esztendőt, ráadásul még a nevét sem változtatták meg ennyi idő alatt.