Bár a sorozat hátterét, valamint politikai és társadalmi klímáját a szocialista időszak adja, története teljes mértékben fikció, így nem érdemes reflexből a történelmi hitelességet számonkérni rajta. Inkább kérdéseket vet fel.
Erős évek jellemzik az elmúlt időszak kelet-közép-európai filmjeit és sorozatait, Keleti szél című cikksorozatunkban a legfigyelemreméltóbb művekből válogatunk. Indulásként a bársonyos forradalom időszakát szkeptikusan szemlélő cseh minisorozatot, az Eszméletet választottuk.
Létezik egy sorozat, amit akár terápiás céllal is nyugodtan javasolhatunk az 1989 előtti kelet-közép-európai politikai rendszerek iránt Stockholm-szindrómás viszonyt ápolóknak. Magyarországon azok számára is szolgálhat tanulságul az HBO Europe 2019-ben gyártott s a bársonyos forradalom harmincadik évfordulóján bemutatott cseh Eszmélet, akik 1989 után születve legfeljebb az Ötvös Csöpi-filmekből, Mézgáék kalandjaiból, Pataki Ági nagyon konkrét tekintetéből vagy a mai Tisza Cipők nyomán gondolnak csupa szépet és jót arról a korról. Pedig csak Hajnóczyt Pétert kéne olvasni, vagy Jeles András 1979-es A kis Valentinóját megnézni, és rögtön helyükre billennek a dolgok. Amikor három éve végignéztem az Eszméletet, ezt a nagyon feszes, fordulatokban gazdag kémdrámát és politikai krimit, belém nyilallt a korszakos felismerés, hogy cseh anyanyelvű színészek filmes dialógjait eddig leginkább Fodor Tamás, Dallos Szilvia, Suka Sándor, Fónay Márta, Szabó Ottó vagy Gruber Hugó hangján, remek csehszlovák újhullámos és poszt-hatvannyolcas filmekben, valamint lelombozó tévésorozatokban láttam és hallottam csak. Bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz a honi filmszínészképzésen való lamentálás, mégis nagy bánatom, hogy élvonalbeli magyar színészek dialógjai – akiknek színházi teljesítményét rendre vastapssal jutalmazom minden évadban – még ma is gyakorta modorosan hatnak mozgóképen;
Az Eszmélet ráadásul egy nagyon erős, a vasfüggönyön inneni világ rendszerváltozásainak valós mechanizmusai kapcsán kifejezetten szkeptikus minisorozat, mely olyan atmoszférát teremt zsíros hajú elvtársaival, elgyötört csehszlovák állampolgáraival, szakadt prágai utcáival és lakásbelsőivel, hogy hamar kiszökik a nosztalgia akolmelege, és a bánatos retró érzés. Az instrumentális soundtrack zseniálisan idézi a nyolcvanas évek szintetizátoros hangzásvilágát, az operatőri munka kiemelkedően jó. Alvó karaktereivel a sorozat főcíme pedig olyan erős autonóm alkotói igénnyel megfogalmazott allegóriája az 1989 körüli időszaknak, amihez foghatót nem is igazán láttam még mozgóképen. Ehhez képest ért villámcsapásként a hír július elején, hogy az HBO sok remek opusz, köztük az egyszerre felmagasztalt és kritizált friss magyar sorozat, A besúgó mellett az Eszméletet is levette kínálatából.
A történet 1989 utolsó hónapjaiban játszódik Prágában. Olyan időszakban járunk, amikor a brezsnyevista Gustáv Husák pártfőtitkár és államelnök fémjelezte Csehszlovákia – ellentétben a lengyel, magyar és keletnémet változásokkal – a totális reménytelenség jeleit mutatta a keleti blokkban. Az állóvíz egészen a bársonyos forradalomnak nevezett gyors és békés változásig így maradt, amikor néhány hét leforgása alatt megbukott a rendszer, s december 28-án az ellenzéki írót, Václav Hávelt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság utolsó elnökévé, az 1968-as prágai tavasz emblematikus figuráját, Alexander Dubčeket pedig a szövetségi nemzetgyűlés elnökévé választották. Bár az Eszmélet hátterét, valamint politikai és társadalmi klímáját ez az időszak adja,
a sorozat inkább kérdéseket vet fel, vajon milyen szálak mozgatták nemcsak Csehszlovákia, de a többi kelet-európai ország vértelenül zajló politikai-társadalmi átalakulásait. Cserébe viszont kapunk egy szerteszét ágazó, a fantasztikum határát néha megmosolyogtató módon súroló kémhistóriát, ám ennek ellenére egyértelműen pozitív a sorozat mérlege.
A sok főszereplős történet középpontjában egy tizenhárom éve londoni emigrációban élő házaspár, a hegedűművész Maria (Tatiana Pauhofová), valamint férje, az egykor neves ellenzéki, Viktor Skála (Martyn Misicka) áll, akik családi okokból, védelmet jelentő brit állampolgárságuk biztos tudatában térnek haza 1989 őszén. Sérthetetlenségükbe vetett hitük már az első este elillan a prágai utcákon, amikor a házaspárt elüti egy titokzatos autó, Maria férje pedig nyomtalanul eltűnik. A történet innentől kezd szép lassan felpörögni, hiszen a köddé vált férj iránt nemcsak felesége kezd kutatásba, de a csehszlovák állambiztonság, az StB, valamint a szovjet KGB és a brit hírszerzés, az MI6 is határozott érdeklődést mutat a férfi iránt.
Erős karakterek jelennek meg a dráma kibontakozása során, például a hivatástudatból nyomozó StB-ügynök (Martin Hofman) és felettese (Jan Vlasák) személyében. Utóbbi mintha az erkölcsileg teljesen szétrohadt rendszer kvázi lelkiismereteként is feltűnne. Hasonló figura a valóságban nálunk is volt, méghozzá a Dunagate-botrányt 1990 legelejére kirobbantó Végvári József, állambiztonsági őrnagy. Ugyancsak karakteres és kissé ellentmondásos figura a brit titkosszolgálat rezidense (David Nykl), valamint a KGB-s tiszt (Jevgenij Libeznuk) sztereotípiákon bőven túlmutató alakja, de a főhős Eva nővére (Lenka Vlasáková) is hitelesen hozza a rendszer által megnyomorított átlagember reményvesztett alakját. A hat epizódon keresztül kibontakozó történetvezetés szálát ezen a ponton nem is bolygatnám tovább;
A sorozatot rendező Ivan Zachariáš karrierjét reklámfilmrendezőként kezdte; többek közt a Volvónak, a Stella Artois-nak, az Adidasnak és a Land Rovernek készített félperces opuszokkal. Ám nem ez volt az első munkája az HBO Europe számára, hiszen az Eszmélet előtt három évvel megrendezett egy másik fontos sorozatot, a kilencvenes évek átalakulásainak sodrában egy cseh bányászfaluban játszódó krimit, a Pusztaságot; ez a mai napig elérhető a streamingszolgáltató kínálatában.
Az Eszmélet ugyanakkor irigylésre méltó szembenézés a szocialista korszak időszakával,
amihez fogható filmeket és sorozatokat a lengyelek csináltak még az elmúlt években. Említésre méltó, hogy a forgatókönyvtől és a hibátlan színészvezetéstől az operatőri munkáig és a zenéig olyan autonóm, kifogástalan eszköztárat vonultat fel Zachariáš, ami filmnyelvi szempontból is hitelesen reprezentálja kibeszéletlen félmúltunk máig égető kérdéseit.
(Eszmélet I Bez vedomi I The Sleepers. Hatrészes cseh minisorozat, 2019.)
Nyitókép és fotók: HBO
A Hogyan tudnék élni nélküled? nemcsak az egymilliós nézőszámot lépte át, de példátlan módon éppen 52. hete van műsoron országszerte a mozikban. 2026-ban előbb a színpadi adaptáció érkezik az Erkelben, majd ugyanazzal a szereplőgárdával az ugyancsak Demjén Ferenc-örökzöldekre épülő mozgóképes folytatás.
Ez a szakma természete. Interjú.
Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár a kultúra hídszerepéről és a 26 országban jelen lévő Liszt Intézetek missziójáról.
Az együttműködés és az összefogás nem csak a politikai elit, hanem a kultúra és a civil szféra feladata is.
A tavaly a Velencei Filmfesztiválon debütált Diva Futura: A Cicciolina-sztori december 4-től látható a mozikban.
A színész évtizedeken át volt a magyar film- és színházi élet kiemelkedő szereplője.
A nigériai légierő segítségével a kormánynak sikerült úrrá lenni a helyzeten.
Donald Trump „elfordulhat” az Ukrajnában zajló háborútól.
