Fotó: Tóth Zsuzsanna
A forgatókönyvet 2021 májusában írták, a 23 órányi filmnyersanyagot június 15. és szeptember 9. között vették fel, a szerkesztés, a vágás és a rendezés munkálatai szeptember közepétől december első napjaiig tartottak. A dokumentumfilm producere Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója,forgatókönyvíró-rendezője Sudár Annamária, operatőre Ballagó Gergely, szerkesztő-vágója Hanák Luca.
A PRAY-KÓDEXRŐL ÉS DÍSZMÁSOLATÁRÓL
A felbecsülhetetlen értékű kézirategyüttest a pozsonyi káptalan adományozta a nemzeti könyvtárnak 1813-ban, és Toldy Ferenc (1805–1875) irodalomtörténész nevezte el Pray György (1723–1801) jezsuita történészről, aki 1770-ben először adott hírt róla.
A Pray-kódex a 12. századi magyarországi egyházi kultúra egyik legfontosabb dokumentuma. A latin nyelvű liturgikus kódexben a magyarországi használatra szerkesztett sacramentarium – azaz a miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv – után egyesmisén kívüli szertartások (esketés, a templom alapkövének letétele, temetés) szövegei következnek.
A Halotti beszéd és könyörgés, a legkorábbi összefüggő magyar nyelvű szövegemlékünk
a legkorábbi összefüggő magyar nyelvű szövegemlékünk a temetési szertartás végén, annak függelékében olvasható egy valamivel bővebb, latin nyelvű temetési beszéd kíséretében; a kódex 136. levelén.
A kézirategyüttes – több más, szertartástani és egyházjogi szöveg (például a Könyves Kálmán kori esztergomi zsinati határozatok) mellett – egyetlen fennmaradt középkori évkönyvünket, az Annales Posonienses-t is tartalmazza, amely a 997 és 1203 közötti magyar történelemre vonatkozó, sok esetben csak innen ismert tudósítások forrása. Az államalapítás korának becses adatai közé tartozik többek között Géza fejedelem halálának, István király megkoronázásának és Gellért püspökké szentelésének az évszáma.
Forrás: OSZK
AZ UTÓMUNKA
A kódexben a hazai könyvfestészet salzburgi hatást mutató korai emlékeit, öt színezett tollrajzot is láthatunk, amely Krisztus kereszthalálát, sírba tételét, feltámadását és megdicsőülését jeleníti meg. A kézirat zenetörténeti szempontból is fontos,
mint a középkori „magyar notáció” és a vonalrendszeres reformkottaírás hazai alkalmazásának egyik legkorábbi darabja.