Posztumusz díjat kapott a közelmúltban elhunyt népszerű riporter
Hadas Kriszta a gyermekek jogaiért végzett elhivatott munkájáért kapta a poszthumusz elismerést.
„A filmben olyan példaértékű emberekről van szó, akik ebben a globalizált világban egyszerűen azt mutatják meg, miért fontos és jó helyben élni, és miért lényeges a helyi közösségek éltető ereje” – mondta a Magyar Krónika főszerkesztője.
Dokumentumfilm-sorozatot indított a Magyar Krónika Magazin és a Karnevál Film Értékteremtők címmel – hiteles emberekről, közösségszervezőkről és országépítőkről a fenntarthatóság és a hazaszeretet jegyében.
A hely szelleme
A dokumentumfilm alapötletét a hónapról hónapra megjelenő magazin egyik fontos tartópillérének számító Hely szelleme rovat adta.
„A rovat alapvetően arról szól, hogy időről időre felkeresünk olyan mikrorégiókat, ahol értékőrző vagy közösségteremtő emberek élnek, akik tesznek az álmaikért. Minden ilyen utazás egy nagyon izgalmas kaland. Az alanyainkról eleinte csak hallomásból tudunk vagy valahol olvasunk róluk pár szót, majd felkeressük őket. Ezután többnyire megérkezünk egy olyan helyre, ahol még talán mi sem jártunk soha, és teljesen váratlan helyzetekbe csöppenünk” – mesélte lapunknak Meszlényi Zita, a rovat vezetője.
„Ahogy eltöltünk pár napot a helyszíneken, teljesen magukkal ragadnak ezek az életutak és történetek. Próbáljuk valahogy átadni, átélhetővé tenni az olvasóinknak is azt a különleges élményt, amiben egy-egy helyszínen részünk van. Sokszor annyira intenzívek ezek a megélések, hogy állandóan megy a gondolkodás arról, hogyan lehetne ezeket a történeteket még több formában elmesélni és minél több emberhez eljuttatni, hiszen annyira inspirálóak és motiválóak.
Manapság egyre több szenzációhajhász cikk veszi körül az embereket, így nagyon jó érzés valami emberközelit, hétköznapit – de a hétköznapiságában mégis teljesen különlegeset és egyedit – mutatni az olvasóknak”
– tette hozzá.
Ahogyan korábban már megírtuk, a filmben szereplő interjúalanyokat nézve-hallgatva olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy miként vehetjük fel a harcot a posztdigitális, felgyorsult világban az idővel, hogy mit jelent az emberléptékű élet, hogyan lehet hitelesen együtt élni a természettel, hogyan lehet fenntarthatóan helyben teremteni – épületet, terméket, terményt, közösséget, és végül, de nem utolsósorban, hogy mit jelenthet ma az országépítés. „Gyakorlatilag a mai Magyarország krónikáját készítjük el arról, hogy kik élnek velünk együtt a Kárpát-medencében, és milyen jó ezeknek az embereknek a közelében lenni” – mondja Czakó Adorján a Karnevál Film ügyvezető igazgatója.
Az első rész a festői Nógrád megyébe repíti a nézőket. Betekinthetünk Szedlák Jánosné Ilonka, a „harangozó néni” mindennapjaiba, akinek már a szépapja is ezt a mesterséget űzte; végigsuhanhatunk a Cserhát szívében található, alig háromszáz fős Terényen, ahol néhány percre részesei lehetünk Dezsény Judit és Dezsény Zoltán, valamint Fáy Judit és Fáy Dániel szabad, ám napi teendőkben igencsak bővelkedő életének. Előbbiek a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság megálmodásával közel ötszáz fős zöldségközösséget teremtettek, míg utóbbiak keze nyomát felújított parasztházak, csipkemúzeum, kávézó, vendégház, színházi és kulturális rendezvények viselik magukon. Megcsodálhatjuk a régi palóckontyos parasztházakat; Szalai Ferenc Mátrai Bivalyrezervátumán keresztül bepillantást nyerhetünk a bivalyok eddig ismeretlen világába; és magunkban megfogadhatjuk, hogy ha arra járunk, egyszer biztosan eszünk egy finom szamár-hátszínt Hajas Péter és Debreceni Zoltán Vadvirág Éttermében.
„Amikor elkezdtük ezt a munkát, az volt a cél, hogy a helyben élők segítségével körbejárjuk, mi az a »hely szelleme«. Nógráddal kezdtük.
Egy idő után rájöttünk, hogy az alanyok maguk a »hely szelleme«, hiszen nem lehet a bemutatott helyszínekről úgy beszélni, hogy őket kihagynánk”
– mondta Muray Gábor, a Magyar Krónika főszerkesztője a dokumentumfilm Premier Kultcaféban szervezett bemutatóján.
Czakó Adorján kiemelte, hogy a Karnevál Film és a Krónika Magazin munkatársai szinte azonnal megtalálták a közös hullámhosszt, hiszen hasonló értékek mentén gondolkodnak. „Úgy gondolom, nagyon ritkán alakul ki ilyen hamar ennyire jó szakmai kapcsolat, így nagyon várom a további közös munkát.”
Muray Gábor elárulta, hogy több részesre tervezik a sorozatot, azt szeretnék, ha ebből egy nagyívű projekt kerekedne.
Értékteremtés
A dokumentumfilm legtöbb alanyát a szabadság és a tág tér vágya vonzotta az ország legkisebb – és mindenféle elfogultság nélkül, talán az egyik legszebb – megyéjének eldugott településeire. Volt olyan, aki abszolút „zöldfülűként” vágott bele a vidéki kalandba, de ahogy a filmben is elhangzik:
„Nagyon izgultunk, hogy az eddig csupán papírra vetett sorok, hogyan fognak megelevenedni a filmvásznon, de amikor Adorján elküldte az első verziót, óriási meglepetés volt, hogy valóban az jön vissza a felvételekből, mint amit mi, akik ott voltunk ezeken a helyszíneken és akik készítettük ezeket az interjúkat, megéltünk egy évvel ezelőtt” – mesélte a főszerkesztő.
„Olyan példaértékű emberekről van szó, akik ebben a globalizált világban egyszerűen azt mutatják meg, miért fontos és jó helyben élni, és miért lényeges a helyi közösségek éltető ereje”
– magyarázta Muray Gábor – „Ezek az alanyok nem kiáltanak Instagramért, nem akarnak celebek lenni, nem akarnak heti- és napilapok vagy online portálok címlapján szerepelni, általában nem is szeretik a kamerát és a riportereket, idő kell ahhoz, hogy megnyíljanak, és ebben a történetben éppen ez a szép.”
A hely szelleme című sorozat első, Értékteremtők Nógrádban című epizódját legközelebb december 4-én vetítik a Premier Kultcaféban. A jegyek a Magyar Krónika oldalán vásárolhatók meg.