Posztumusz díjat kapott a közelmúltban elhunyt népszerű riporter
Hadas Kriszta a gyermekek jogaiért végzett elhivatott munkájáért kapta a poszthumusz elismerést.
Hiánypótló szándékkal indít dokumentumfilm-sorozatot hiteles emberekről, közösségszervezőkről és országépítőkről a Magyar Krónika magazin. A hely szelleme című sorozat első, Értékteremtők Nógrádban című epizódját november 30-án és december 4-én vetítik a Premier Kultcaféban.
A Magyar Krónika magazin a Karnevál Filmmel együttműködve hagyományteremtő szándékkal indítja el hiánypótló filmsorozatát, hogy epizódról epizódra olyan emberek történetei elevenedjenek meg a filmvásznon, akik olyan jelentőségű munkát végeznek a lakóhelyükön, amely példaértékű lehet nemcsak a helyiek, de az egész ország számára, és akik nélkül ma már „a hely szelleme” elképzelhetetlen.
A filmben szereplő interjúalanyokat nézve-hallgatva olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy miként vehetjük fel a harcot a posztdigitális, felgyorsult világban az idővel, hogy mit jelent az emberléptékű élet, hogyan lehet hitelesen együttélni a természettel, hogyan lehet fenntarthatóan helyben teremteni – épületet, terméket, terményt, közösséget, és végül, de nem utolsósorban, hogy mit jelenthet ma az országépítés. „Gyakorlatilag a mai Magyarország krónikáját készítjük el arról, hogy kik élnek velünk együtt a Kárpát-medencében, és milyen jó ezeknek az embereknek a közelében lenni” – mondja Czakó Adorján a Karnevál Film ügyvezető igazgatója.
A sorozat első, Értékteremtők Nógrádban című részében a nézők látogatást tehetnek a Fáy házaspárnál, akik miután tandemmel bejárták Liverpooltól Krétáig Európát, hat gyermekükkel Terényben, a háromszáz lelkes nógrádi faluban teremtették meg a saját világukat. A kis településen valóban teremtő munkát vittek végbe,
Terényben talált otthonra egy másik fiatal házaspár, Dezsény Zoltán és felesége, Judit akik a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság megálmodásával közel ötszáz fős zöldségközösséget teremtettek. A MagosVölgy nemcsak zöldséget, de a közös cselekvés örömét is adja a közösség tagjainak. A kis településről megismerjük Szedlák Józsefné Ilonka harangozót, a hetvennyolc éves palóc asszonyt, az utolsók egyikét, aki nemcsak érti, de „beszéli” is a harangok nyelvét.
Terénytől keletre, a Nyugat-Mátra kapujában, Szurdokpüspöki felett terül el a Mátrai Bivalyrezervátum. A tulajdonos, Szalai Ferenc valódi értékmentő missziót valósít meg itt. Bár sosem tervezte, valódi bivalyos ember lett. A filmből megismerjük az ő példáját is, és a fajtamentés történetét az első egyedekkel való véletlen találkozástól a jelenig. A kozárdi Vadvirág étterem tulajdonosától, Hajas Pétertől és séfjétől, Debreceni Zoltántól pedig azt is megtudjuk, hogy a magyar gasztronómiában miért lehet kitüntetett helye a bivaly-, illetve a szamárhúsnak.
A film különlegességét adja a felvételekhez használt technika is: a Karnevál Film stábja a forgatáshoz nem a megszokott dokumentumfilmes eszközparkot választotta, hanem, a filmiparban csúcsminőségűnek számító felszerelést használtak. „Azért használtunk RED kamerát – ami egyébként filmes- játékfilmes felszerelés –, mert páratlan átfogással és dinamikai tartománnyal rendelkezik” – magyarázza Czakó Adorján.
Egy játék- vagy reklámfilmes helyzetben, ahol megtervezett napok állnak rendelkezésre, minden a kamerát szolgálja ki, míg egy dokumentumfilmes helyzetben az eseményt kell kiszolgálnia a kamerának. A film lenyűgöző képi világa a bizonyíték arra, hogy jól döntöttek.
A bemutatót két időpontban, november 30-án és december 4-én 18:30-tól tartják a Premier Kultcafé moziban, a jegyek a Magyar Krónika oldalán vásárolhatók meg: https://magyar-kronika.hu/jegyvasarlas/