Hiánypótló szándékkal indít dokumentumfilm-sorozatot hiteles emberekről, közösségszervezőkről és országépítőkről a Magyar Krónika magazin. A hely szelleme című sorozat első, Értékteremtők Nógrádban című epizódját november 30-án és december 4-én vetítik a Premier Kultcaféban.
A Magyar Krónika magazin a Karnevál Filmmel együttműködve hagyományteremtő szándékkal indítja el hiánypótló filmsorozatát, hogy epizódról epizódra olyan emberek történetei elevenedjenek meg a filmvásznon, akik olyan jelentőségű munkát végeznek a lakóhelyükön, amely példaértékű lehet nemcsak a helyiek, de az egész ország számára, és akik nélkül ma már „a hely szelleme” elképzelhetetlen.
A filmben szereplő interjúalanyokat nézve-hallgatva olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy miként vehetjük fel a harcot a posztdigitális, felgyorsult világban az idővel, hogy mit jelent az emberléptékű élet, hogyan lehet hitelesen együttélni a természettel, hogyan lehet fenntarthatóan helyben teremteni – épületet, terméket, terményt, közösséget, és végül, de nem utolsósorban, hogy mit jelenthet ma az országépítés. „Gyakorlatilag a mai Magyarország krónikáját készítjük el arról, hogy kik élnek velünk együtt a Kárpát-medencében, és milyen jó ezeknek az embereknek a közelében lenni” – mondja Czakó Adorján a Karnevál Film ügyvezető igazgatója.
A sorozat első, Értékteremtők Nógrádban című részében a nézők látogatást tehetnek a Fáy házaspárnál, akik miután tandemmel bejárták Liverpooltól Krétáig Európát, hat gyermekükkel Terényben, a háromszáz lelkes nógrádi faluban teremtették meg a saját világukat. A kis településen valóban teremtő munkát vittek végbe,
Terényben talált otthonra egy másik fiatal házaspár, Dezsény Zoltán és felesége, Judit akik a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság megálmodásával közel ötszáz fős zöldségközösséget teremtettek. A MagosVölgy nemcsak zöldséget, de a közös cselekvés örömét is adja a közösség tagjainak. A kis településről megismerjük Szedlák Józsefné Ilonka harangozót, a hetvennyolc éves palóc asszonyt, az utolsók egyikét, aki nemcsak érti, de „beszéli” is a harangok nyelvét.
Terénytől keletre, a Nyugat-Mátra kapujában, Szurdokpüspöki felett terül el a Mátrai Bivalyrezervátum. A tulajdonos, Szalai Ferenc valódi értékmentő missziót valósít meg itt. Bár sosem tervezte, valódi bivalyos ember lett. A filmből megismerjük az ő példáját is, és a fajtamentés történetét az első egyedekkel való véletlen találkozástól a jelenig. A kozárdi Vadvirág étterem tulajdonosától, Hajas Pétertől és séfjétől, Debreceni Zoltántól pedig azt is megtudjuk, hogy a magyar gasztronómiában miért lehet kitüntetett helye a bivaly-, illetve a szamárhúsnak.
A film különlegességét adja a felvételekhez használt technika is: a Karnevál Film stábja a forgatáshoz nem a megszokott dokumentumfilmes eszközparkot választotta, hanem, a filmiparban csúcsminőségűnek számító felszerelést használtak. „Azért használtunk RED kamerát – ami egyébként filmes- játékfilmes felszerelés –, mert páratlan átfogással és dinamikai tartománnyal rendelkezik” – magyarázza Czakó Adorján.
Egy játék- vagy reklámfilmes helyzetben, ahol megtervezett napok állnak rendelkezésre, minden a kamerát szolgálja ki, míg egy dokumentumfilmes helyzetben az eseményt kell kiszolgálnia a kamerának. A film lenyűgöző képi világa a bizonyíték arra, hogy jól döntöttek.
A bemutatót két időpontban, november 30-án és december 4-én 18:30-tól tartják a Premier Kultcafé moziban, a jegyek a Magyar Krónika oldalán vásárolhatók meg: https://magyar-kronika.hu/jegyvasarlas/
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
Egy hajléktalan által befogadott transznemű fiatalról és kettejük kapcsolatáról tett közzé dokumentumfilmet a 444.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ naptárában továbbra is szerepel Lakatos Márk december 2-i előadása Ízlésed és pofonok címmel, szúrta ki a Magyar Nemzet.
