Örökzöld filmklasszikusok, halhatatlan alkotók – mindenkit vár a Klasszikus Film Maraton
2021. szeptember 20. 12:00
Jancsó Miklós, Törőcsik Mari, Huszárik Zoltán, Zsigmond Vilmos, Mészáros Márta – íme, néhány név az idei, klasszikus filmeket felvonultató fesztivál repertoárjából. A holnap induló Maraton idén öt blokkban mutatja be a nagyközönségnek a frissen restaurált klasszikusokat és filmritkaságokat olyan helyszíneken, mint a Szent István tér, az Uránia Filmszínház, a Toldi mozi, a Ludwig Múzeum vagy a Budapesti Francia Intézet.
2021. szeptember 20. 12:00
p
2
0
0
Mentés
A Klasszikus Film Maraton célja, hogy fókuszba állítsa a magyar film értékeit és bemutassa a magyar közönségnek az európai filmarchívumok kincseit. A Maraton idén öt blokkban – Hommage, Fókuszban, Magyarok Hollywoodban, Magyar szem és Nyitott archívumok – mutatja be a nagyközönségnek a frissen restaurált klasszikusokat és filmritkaságokat.
Impozáns helyszínek
A 4. Budapesti Klasszikus Film Maraton helyszínei az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Toldi mozi, a Budapesti Francia Intézet és a Müpában a Ludwig Múzeum.
A Szent István téren pedig a Bazilika előtt idén négy estén át mozizhat újra ingyen a nagyközönség.
A nézők óriásvásznon láthatják Jancsó Miklós teljeskörűen restaurált remekművét, a Szegénylegényeket, Jankovics Marcell grandiózus János vitézét, a ritkán látható közönségkedvenc Az óceánjáró zongorista legendája című filmet, valamint részünk lehet Harmadik típusú találkozásokban is.
János vitéz (Fotó: NFI)
Káel Csaba a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke kiemelte: „A magyar film születésének 120. jubileuma a Nemzeti Filmintézet teljes idei évét meghatározza, ennek égisze alatt szervezzük a Budapesti Klasszikus Film Maratont is. A filmfesztiválunkon újra együtt ülhetünk be a mozikba és a szabadtéri vetítésekre, hogy a magyar és nemzetközi filmkincs legjavát élvezzük.”
„A tavalyi Klasszikus Film Maraton elmaradt a pandémia miatt.
A mozikon és a moziba járás hagyományán is nagy sebet ejtett ez a nehéz időszak.
E kettő és a halhatatlan filmklasszikusaink iránti szeretet miatt találkozunk szeptemberben ismét a nagyvászon előtt” – mondta Ráduly György a Nemzeti Filmintézet filmarchívumának igazgatója.
Tisztelgés a nemrég elhunyt alkotók előtt
A Maraton Hommage válogatása minden évben a nemrég elhunyt alkotók előtt tiszteleg. Idén Törőcsik Marira, Jankovics Marcellra, Tóth János kinematográfusra és Bertrand Tavernier francia filmrendezőre emlékeznek. Törőcsik Mari, a legendás színésznő szinte megszámlálhatatlan filmben szerepelt, játéka és személyisége mindenkinek emlékezetes marad. Ő az egyetlen magyar színésznő, aki elnyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakításért járó Arany Pálma díját. A Maratonon megcsodálhatjuk filmbeli kamaszlányként (Kölyök), szeretetéhes cselédlányként (Édes Anna), dívaként (Déryné, hol van?) és tragikus antik hősnőként (Szerelmem, Elektra) is.
Törőcsik Mari (Fotó: Farkas Tamás)
Jankovics Marcell világszerte elismert rendező, a magyar animáció egyik legjelentősebb művésze volt. Varázslatos animációs filmjei minden generációnak örömet okozó, meghatározó alkotások, amelyeket szabadtéren és az Urániában, restaurált képpel és hanggal élvezhet majd a közönség. A cannes-i Arany Pálma-díjas és Oscar-díjra jelölt rendező Ének a csodaszarvasról és János vitéz című alkotásait vetítik a Maratonon.
Kerek évfordulók
A Klasszikus Film Maraton idei programjának fókuszában három kerek alkotói évfordulót ünneplünk, Jancsó Miklós (100), Huszárik Zoltán (90) és Mészáros Márta (90); két animációs alkotó, Reisenbüchler Sándor és Halász János (John Halas); valamint az avantgárd Moholy-Nagy László áll.
Mindannyian markáns hangú, erős egyéni látásmóddal rendelkező művészek, filmjeik az egyetemes filmtörténet klasszikusai.
A Klasszikus Film Maraton Jancsó Miklós 100 válogatása a rendező különböző korszakainak emblematikus filmjeit mutatja be mind a négy helyszínén.
Jancsó Miklós (Fotó: Müller Magda)
További szekciók
A nagy hagyományú magyar operatőri „iskola” alkotói az elmúlt 120 évben külföldön is letették a névjegyüket. Rájuk koncentrál a Maraton Magyar szem című, hagyományteremtő válogatása.
A szekció nézői idén Zsigmond Vilmos, Hildebrand István, Koltai Lajos és Rudolph Maté szemével láthatják a világot.
A Magyarok Hollywoodban válogatás Hollywood gazdag magyar örökségéből szemezget: levetítik a Trauner Sándor díszlettervező Oscar-díjjal jutalmazott közreműködésével készült Legénylakást, a László Miklós műve alapján készült Saroküzletet, a Lengyel Menyhért darabjából forgatott Lenni vagy nem lennit, Joe Pasternak Örök Éva című vígjátékát, a Lugosi Béla által megformált Drakulát és természetesen Kertész Mihály első számú klasszikusát is, a Casablancát.
A Nyitott archívumok programja izgalmas betekintés a filmgyűjtemények munkájába. A program az európai filmarchívumok restaurált, ritkán látható, fontos alkotásait mutatja be. Vágtathatunk az 1920-as évek motorosaival az Alpokban (Motorral a felhők felett), tanulhatunk Orson Wellestől a hamisításról (H, mint hamisítás), leeshet az állunk George Pal reklámanimációitól, és gyönyörködhetünk a zenével kísért némafilmekben.
A Budapesti Klasszikus Film Maraton vetítéseihez nemzetközi szakmai programok, könyvbemutatók, előadások, közönségtalálkozók, kiállítások, zenei és gyermekprogramok is kapcsolódnak.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Péntek délben, az UEFA zürichi központjában tartják a következő világbajnokság csoportjainak sorsolását, a mieink nem akármilyen módon juthatnak ki a három ország (Egyesült Államok, Kanada és Mexikó) által rendezett eseményre.