Jancsó Miklós, Törőcsik Mari, Huszárik Zoltán, Zsigmond Vilmos, Mészáros Márta – íme, néhány név az idei, klasszikus filmeket felvonultató fesztivál repertoárjából. A holnap induló Maraton idén öt blokkban mutatja be a nagyközönségnek a frissen restaurált klasszikusokat és filmritkaságokat olyan helyszíneken, mint a Szent István tér, az Uránia Filmszínház, a Toldi mozi, a Ludwig Múzeum vagy a Budapesti Francia Intézet.
A Klasszikus Film Maraton célja, hogy fókuszba állítsa a magyar film értékeit és bemutassa a magyar közönségnek az európai filmarchívumok kincseit. A Maraton idén öt blokkban – Hommage, Fókuszban, Magyarok Hollywoodban, Magyar szem és Nyitott archívumok – mutatja be a nagyközönségnek a frissen restaurált klasszikusokat és filmritkaságokat.
Impozáns helyszínek
A 4. Budapesti Klasszikus Film Maraton helyszínei az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Toldi mozi, a Budapesti Francia Intézet és a Müpában a Ludwig Múzeum.
A nézők óriásvásznon láthatják Jancsó Miklós teljeskörűen restaurált remekművét, a Szegénylegényeket, Jankovics Marcell grandiózus János vitézét, a ritkán látható közönségkedvenc Az óceánjáró zongorista legendája című filmet, valamint részünk lehet Harmadik típusú találkozásokban is.
János vitéz (Fotó: NFI)
Káel Csaba a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke kiemelte: „A magyar film születésének 120. jubileuma a Nemzeti Filmintézet teljes idei évét meghatározza, ennek égisze alatt szervezzük a Budapesti Klasszikus Film Maratont is. A filmfesztiválunkon újra együtt ülhetünk be a mozikba és a szabadtéri vetítésekre, hogy a magyar és nemzetközi filmkincs legjavát élvezzük.”
„A tavalyi Klasszikus Film Maraton elmaradt a pandémia miatt.
A mozikon és a moziba járás hagyományán is nagy sebet ejtett ez a nehéz időszak.
E kettő és a halhatatlan filmklasszikusaink iránti szeretet miatt találkozunk szeptemberben ismét a nagyvászon előtt” – mondta Ráduly György a Nemzeti Filmintézet filmarchívumának igazgatója.
Tisztelgés a nemrég elhunyt alkotók előtt
A Maraton Hommage válogatása minden évben a nemrég elhunyt alkotók előtt tiszteleg. Idén Törőcsik Marira, Jankovics Marcellra, Tóth János kinematográfusra és Bertrand Tavernier francia filmrendezőre emlékeznek. Törőcsik Mari, a legendás színésznő szinte megszámlálhatatlan filmben szerepelt, játéka és személyisége mindenkinek emlékezetes marad. Ő az egyetlen magyar színésznő, aki elnyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakításért járó Arany Pálma díját. A Maratonon megcsodálhatjuk filmbeli kamaszlányként (Kölyök), szeretetéhes cselédlányként (Édes Anna), dívaként (Déryné, hol van?) és tragikus antik hősnőként (Szerelmem, Elektra) is.
Törőcsik Mari (Fotó: Farkas Tamás)
Jankovics Marcell világszerte elismert rendező, a magyar animáció egyik legjelentősebb művésze volt. Varázslatos animációs filmjei minden generációnak örömet okozó, meghatározó alkotások, amelyeket szabadtéren és az Urániában, restaurált képpel és hanggal élvezhet majd a közönség. A cannes-i Arany Pálma-díjas és Oscar-díjra jelölt rendező Ének a csodaszarvasról és János vitéz című alkotásait vetítik a Maratonon.
Kerek évfordulók
A Klasszikus Film Maraton idei programjának fókuszában három kerek alkotói évfordulót ünneplünk, Jancsó Miklós (100), Huszárik Zoltán (90) és Mészáros Márta (90); két animációs alkotó, Reisenbüchler Sándor és Halász János (John Halas); valamint az avantgárd Moholy-Nagy László áll.
A Klasszikus Film Maraton Jancsó Miklós 100 válogatása a rendező különböző korszakainak emblematikus filmjeit mutatja be mind a négy helyszínén.
Jancsó Miklós (Fotó: Müller Magda)
További szekciók
A nagy hagyományú magyar operatőri „iskola” alkotói az elmúlt 120 évben külföldön is letették a névjegyüket. Rájuk koncentrál a Maraton Magyar szem című, hagyományteremtő válogatása.
A Magyarok Hollywoodban válogatás Hollywood gazdag magyar örökségéből szemezget: levetítik a Trauner Sándor díszlettervező Oscar-díjjal jutalmazott közreműködésével készült Legénylakást, a László Miklós műve alapján készült Saroküzletet, a Lengyel Menyhért darabjából forgatott Lenni vagy nem lennit, Joe Pasternak Örök Éva című vígjátékát, a Lugosi Béla által megformált Drakulát és természetesen Kertész Mihály első számú klasszikusát is, a Casablancát.
A Nyitott archívumok programja izgalmas betekintés a filmgyűjtemények munkájába. A program az európai filmarchívumok restaurált, ritkán látható, fontos alkotásait mutatja be. Vágtathatunk az 1920-as évek motorosaival az Alpokban (Motorral a felhők felett), tanulhatunk Orson Wellestől a hamisításról (H, mint hamisítás), leeshet az állunk George Pal reklámanimációitól, és gyönyörködhetünk a zenével kísért némafilmekben.
A Budapesti Klasszikus Film Maraton vetítéseihez nemzetközi szakmai programok, könyvbemutatók, előadások, közönségtalálkozók, kiállítások, zenei és gyermekprogramok is kapcsolódnak.
„Akinek van egy minimális politikai tudása, az nem ír le egy olyan posztot, ahol megpróbálja a saját politikai ambícióját új és ígéretes fajok telepítésével párhuzamba hozni” – reagált Gerzsenyi Gabriella bejegyzésére a publicista, politikai elemző.
A katolikus egyház „tartalomgyártója” nem e világból való. Ez a mi nagy szerencsénk. Ha nem így lenne, tényleg hagyhatnánk a fenébe az egészet. Győrffy Ákos írása.
Athénba egyszer el kell menni, hogy értsük, mi volt, mi van és hogy mi vár ránk.
Sokan elveszítették az állásukat.
Legalább 15 százalékos forrásbővülés lesz egyes teátrumoknál.
Április 30-án számos helyszín és intézmény egyetlen céllal vetít filmeket vagy éppen szervez előadásokat és beszélgetéseket. Ez pedig nem más, mint a magyar film napja.
A héten megbeszélés várható Kijev és Moszkva között.
A Nottingham Forest első embere a pályán kérte számon a menedzsert.
