„A jövő nemzedéke ismerje meg a történelmet, ez ma kulcsfontosságú, mert ha felnövekszik egy generáció, amelynek semmi kapcsolata nincs a múltjával, akkor nem fogja hordozni a szívében azokat az értékeket, amiket az ősök is magukénak vallottak” – mondja lapunknak Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke.
Hunyadi János országgyűlése nem merülhet feledésbe – hangzik el a Magyar Patrióták Közössége által szervezett hagyományőrző forgatag videóklipjében, mellyel a szeptember 11-12-i hétvégén esedékes KirályFesztre hívják az érdeklődőket. A zenés forgataggal egybekötött rendezvényen korhű hagyományőrzők eljátsszák Hunyadi János kormányzóvá választását, emellett látványos harci bemutatók, koncertek, népművészeti vásár, középkori testedzés, állatsimogató és gyereksátor is várja az érdeklődőket.
2020-ban az országgyűlés a Magyar Patrióták Közösségének javaslatára nemzeti emlékhellyé nyilvánította a Királydombot, a középkori rákosmezei országgyűlések helyszínét, ahol királlyá választották Mátyás királyt, ahonnan a magyar vitézek hadba vonultak, és ahol egy ország mondta ki, hogy soha többé nem kér idegen uralkodót.
„A középkori Magyar Királyság országgyűléseit legtöbbször Pest határában, az úgynevezett Rákosmezején tartották. Ez volt az a hely a magyar történelem fényes évszázadaiban, ahol az ország sorsáról döntöttek. Több tízezer ember gyűlt itt össze. Rákosmező a szuverenitás szimbólumává vált, itt artikulálódott az ország közös hangja” – magyarázza Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke.
A Királydomb
Rákosmezeje egyik központi helye volt a Királydomb, ahol a néphagyomány szerint a király sátra állt. „A magyar történelemnek megvannak a nemzeti emlékhelyei, melyek a magyar történelem sorsfordító színterei voltak. Azt láttuk, hogy a rákosmezei országgyűléseknek semmilyen emléke nincsen. Gyakorlatilag semmilyen hatást nem gyakorol a magyar emlékezetpolitikára,
annak dacára, hogy igenis vannak olyan értékek, amelyeket a rákosmezei hagyomány jelenít meg, és nagyon fontosak a 21. században”
– világít rá Hetzmann Róbert. „Az egyik a szuverenitás kérdése, hiszen számos olyan törvény született itt, ami a szuverenitást erősítette, illetve itt fogadták el a rákosi végzést is, ami ugyan törvényerőre nem emelkedett, de később hivatkozási alap lett. A végzés azt mondta ki, hogy a magyar rendek többé nem választanak idegen uralkodót, hanem maguk közül választanak királyt. A másik pedig, hogy a népképviselet csírái is innen eredeztethetők Magyarországon, hiszen a későbbi alsótábla gyökerei ide nyúlnak vissza.”
Kétféle út
A Királydomb sorsa előtt kétféle út állt: az egyik, hogy teljesen beépül, hiszen a terület fele már most is be van építve. A másik út, hogy Magyarország beemeli az emlékezetpolitika sáncaiba a rákosmezei országgyűlések értékeit, hiszen ezek az üzenetek napjainkban aktuálisabbak, mint valaha. „Az európai színtéren ugyanis a legnagyobb közdelem a szuverenisták és a globalisták között zajlik.
Magyarországnak létérdeke, hogy a szuverenista oldalon álljon, hiszen ez az egyetlen járható út az ország fennmaradása szempontjából.
A Királydomb emlékhellyé nyilvánításával eldőlt az út. Ez most már egy állami feladat – az emlékhelyet meg kell valósítani mind a fizikai, mind a szellemi térben” – mondja a Patrióták elnöke.
A KirályFeszt egy próbarendezvény, utoljára ekkora lélekszámú események, melyek a területen zajlottak, maguk az országgyűlések voltak. „A jövő nemzedéke ismerje meg a történelmet, ez ma kulcsfontosságú, mert ha felnövekszik egy generáció, akinek semmi kapcsolata nincs a múltjával, akkor nem fogja hordozni a szívében azokat az értékeket, amiket az ősök is magukénak vallottak” – foglalja össze Hetzmann Róbert.
Programok
A KirályFeszten Agócs Gergely, a Cimbaliband, a Hollóének Hungarica, Pál István „Szalonna” és a Fonó zenekar, valamint Szalóki Ági és zenekara, a Tabulatúra és Waszlavik Gazember László lép fel.
A családbarát rendezvény egyik legnagyobb attrakciójaként újból felállítják a rekonstruált középkori királyi sátrat, amely a hagyomány szerint Rákos mezejének legmagasabb pontján, a Királydomb tetején állt.
A királyi sátor rekonstruálása
Középkori krónikák és évkönyvek metszeteinek segítségével, tudományos szakemberek bevonásával sikerült újból megtervezni. A sátor a középkorban használt építmények eszmei rekonstrukciója, amely tízméteres magasságával és közel nyolcvan négyzetméteres alapterületével jelenleg a legnagyobb középkori hagyományőrző sátor a Kárpát-medencében.
A KirályFeszt alatt ingyenesen látogatható sátorban az érdeklődők fotófal technológia segítségével megörökíthetik majd magukat a történelmi helyszínen, továbbá megtekinthetik a rákosmezei országgyűlésekről készült animációs filmet is.
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
Korszakos alkotó, aki egyszerre volt a magyar népi kultúra és zenei őshagyomány megmentője és az új irányokat kereső modern művészet úttörője. Rajcsányi Gellért írása.
Nyolc-kilenc éves korától állandó kemény munkában volt része. De a természet rendjét úgy megismerte, hogy doktorálhatott volna belőle. Csóti György írása.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
„A számháborút a kormánypártok nyerték meg október 23-án” – jelentette ki Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.
