Ahol az ősök az ország sorsáról döntöttek – hétvégén kezdődik a KirályFeszt
2021. szeptember 10. 16:32
„A jövő nemzedéke ismerje meg a történelmet, ez ma kulcsfontosságú, mert ha felnövekszik egy generáció, amelynek semmi kapcsolata nincs a múltjával, akkor nem fogja hordozni a szívében azokat az értékeket, amiket az ősök is magukénak vallottak” – mondja lapunknak Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke.
Hunyadi János országgyűlése nem merülhet feledésbe – hangzik el a Magyar Patrióták Közössége által szervezett hagyományőrző forgatag videóklipjében, mellyel a szeptember 11-12-i hétvégén esedékes KirályFesztre hívják az érdeklődőket. A zenés forgataggal egybekötött rendezvényen korhű hagyományőrzők eljátsszák Hunyadi János kormányzóvá választását, emellett látványos harci bemutatók, koncertek, népművészeti vásár, középkori testedzés, állatsimogató és gyereksátor is várja az érdeklődőket.
2020-ban az országgyűlés a Magyar Patrióták Közösségénekjavaslatára nemzeti emlékhellyé nyilvánította a Királydombot, a középkori rákosmezei országgyűlések helyszínét, ahol királlyá választották Mátyás királyt, ahonnan a magyar vitézek hadba vonultak, és ahol egy ország mondta ki, hogy soha többé nem kér idegen uralkodót.
A KirályFeszt célja, hogy újra visszahozza a köztudatba azt a helyszínt, ahol az ősök az ország sorsáról döntöttek.
„A középkori Magyar Királyság országgyűléseit legtöbbször Pest határában, az úgynevezett Rákosmezején tartották. Ez volt az a hely a magyar történelem fényes évszázadaiban, ahol az ország sorsáról döntöttek. Több tízezer ember gyűlt itt össze. Rákosmező a szuverenitás szimbólumává vált, itt artikulálódott az ország közös hangja” – magyarázza Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke.
A Királydomb
Rákosmezeje egyik központi helye volt a Királydomb, ahol a néphagyomány szerint a király sátra állt. „A magyar történelemnek megvannak a nemzeti emlékhelyei, melyek a magyar történelem sorsfordító színterei voltak. Azt láttuk, hogy a rákosmezei országgyűléseknek semmilyen emléke nincsen. Gyakorlatilag semmilyen hatást nem gyakorol a magyar emlékezetpolitikára,
annak dacára, hogy igenis vannak olyan értékek, amelyeket a rákosmezei hagyomány jelenít meg, és nagyon fontosak a 21. században”
– világít rá Hetzmann Róbert. „Az egyik a szuverenitás kérdése, hiszen számos olyan törvény született itt, ami a szuverenitást erősítette, illetve itt fogadták el a rákosi végzést is, ami ugyan törvényerőre nem emelkedett, de később hivatkozási alap lett. A végzés azt mondta ki, hogy a magyar rendek többé nem választanak idegen uralkodót, hanem maguk közül választanak királyt. A másik pedig, hogy a népképviselet csírái is innen eredeztethetők Magyarországon, hiszen a későbbi alsótábla gyökerei ide nyúlnak vissza.”
Kétféle út
A Királydomb sorsa előtt kétféle út állt: az egyik, hogy teljesen beépül, hiszen a terület fele már most is be van építve. A másik út, hogy Magyarország beemeli az emlékezetpolitika sáncaiba a rákosmezei országgyűlések értékeit, hiszen ezek az üzenetek napjainkban aktuálisabbak, mint valaha. „Az európai színtéren ugyanis a legnagyobb közdelem a szuverenisták és a globalisták között zajlik.
Magyarországnak létérdeke, hogy a szuverenista oldalon álljon, hiszen ez az egyetlen járható út az ország fennmaradása szempontjából.
A Királydomb emlékhellyé nyilvánításával eldőlt az út. Ez most már egy állami feladat – az emlékhelyet meg kell valósítani mind a fizikai, mind a szellemi térben” – mondja a Patrióták elnöke.
A KirályFeszt egy próbarendezvény, utoljára ekkora lélekszámú események, melyek a területen zajlottak, maguk az országgyűlések voltak. „A jövő nemzedéke ismerje meg a történelmet, ez ma kulcsfontosságú, mert ha felnövekszik egy generáció, akinek semmi kapcsolata nincs a múltjával, akkor nem fogja hordozni a szívében azokat az értékeket, amiket az ősök is magukénak vallottak” – foglalja össze Hetzmann Róbert.
Programok
A KirályFeszten Agócs Gergely, a Cimbaliband, a Hollóének Hungarica, Pál István „Szalonna” és a Fonó zenekar, valamint Szalóki Ági és zenekara, a Tabulatúra és Waszlavik Gazember László lép fel.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásából megvalósuló rendezvény ingyenesen látogatható.
A családbarát rendezvény egyik legnagyobb attrakciójaként újból felállítják a rekonstruált középkori királyi sátrat, amely a hagyomány szerint Rákos mezejének legmagasabb pontján, a Királydomb tetején állt.
A királyi sátor rekonstruálása
Középkori krónikák és évkönyvek metszeteinek segítségével, tudományos szakemberek bevonásával sikerült újból megtervezni. A sátor a középkorban használt építmények eszmei rekonstrukciója, amely tízméteres magasságával és közel nyolcvan négyzetméteres alapterületével jelenleg a legnagyobb középkori hagyományőrző sátor a Kárpát-medencében.
A KirályFeszt alatt ingyenesen látogatható sátorban az érdeklődők fotófal technológia segítségével megörökíthetik majd magukat a történelmi helyszínen, továbbá megtekinthetik a rákosmezei országgyűlésekről készült animációs filmet is.
Minden korábbinál erősebb névsorral jelentkezik az idei MCC Feszt. Douglas Murray világhírű brit politikai gondolkodó, Dominic Cummings brit politikai stratéga és Peter Thiel amerikai milliárdos techguru is előad a rendezvényen. Mutatjuk a legizgalmasabb témákat és előadókat!
José Mourinho és Ole Gunnar Solskjaer is nem kívánatos személlyé vált a török nagyvárosban.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 18 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
mucsay
2021. szeptember 11. 09:06
nem akad a mandinál egy magyar újságíró se? legalább ehhez a témához.
Válasz erre
0
1
balbako_
2021. szeptember 11. 07:27
Azért egyre többen csatlakoznak a nemzet történelmét felelevenítő játékos ismeretterjesztőkhöz és ez nagyon örvendetes. Hiszen két generációt zárt el a kommunizmus a saját történelmünktől.
Válasz erre
6
0
Marianer
2021. szeptember 10. 22:46
De miért "feszt"?
Igy nevezték eleink az országgyűlést?
Jó, hogy nem "Királyshow"
Válasz erre
3
2
Rasdi
2021. szeptember 10. 19:49
Jó volna mélyebben a társadalmi tudatba építeni a fenti "rákosi végzés" "idegen királyokra" vonatkozó passzusát. Ha már szerencsére megemlítették, jó lett volna beírni az évszámot is. Mert pl. az Anjouk is annak számíthattak a kor fiági leszármazotti szemlélet alapján, hisz csak női ágon voltak Árpád-házi leszármazottak. Hunyadi Mátyás viszont minden vérségi "idegensége" ellenére Hunyady János fiaként már magyarnak számított. A romlás előszelei már az ő fellépését megelőzően megjelentek az "idegen" uralkodók alatt, de majd az ő halála után a ténylegesen "idegenek" uralkodása alatt teljesedett be.
Válasz erre
3
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!