Lapunk birtokába jutott egy sor olyan dokumentum, amely alátámasztja Zalán és Szarka állításait, és cáfolja Upor nyilatkozatát, hogy „nem hagyták rendezetlenül az egyetemi akkreditációs folyamatokat”.
Elsőként jelent meg nálunk az a nagy port kavaró interjú Zalán Jánossal, amelyben az új rektorhelyettes az előző vezetés súlyos mulasztásaira hívta fel a figyelmet. Az interjúból kiderült, az előző vezetés kormányozatlanul hagyta az intézményt és veszélyeztette a hallgatók diplomáját.
„Sokáig nem értettem, miért szajkózza mindenütt Csernai Mihály (volt HÖK elnök), hogy nem tudja, kitől fog diplomát kapni. (...) Lehet, hogy az SZFE nem tud diplomát adni? Elkezdtem felkutatni, hogyan is áll az egyetem akkreditációs folyamata. Novemberben a hallgatók és az oktatók által fenntartott blokád feloldása után a kezembe került egy dokumentum, amely arról szólt, hogy a MAB (Magyar Akkreditációs Bizottság) 2020. december 31-ig az egyetem korábbi vezetőinek kérésére ismét meghosszabbította a beadási határidőt. Amikor elolvastam, majdnem infarktust kaptam.
Van másfél hónapunk arra, hogy akkreditáltathassunk egy egyetemet? Az teljességgel kivitelezhetetlen”
– mondta lapunknak a rektorhelyettes. Egy ilyen folyamat – normális működés mellett is – minimum egy évig tart. „Erről miért nem tájékoztattak? Mit jelent, hogy ismét? Ezek szerint ezt egyszer már kérvényezték és engedélyezték? Utánanéztem a hivatalos levelezésnek a rektori titkárságon, és kiderült, hogy igen, nem is egyszer kaptak már hosszabbítást. Kiderült, hogy az akkreditációs folyamat megkezdését még Upor László kezdeményezte a MAB-nál 2019. november 20-án” – magyarázta Zalán János.
Tudni kell, hogy akkreditáció szenátusi működés és határozat nélkül nem lehetséges.
Csernai ezek szerint tudta, hogy a többszöri módosítási kérelem után 2020 szeptember végéig kellett volna az egyetem önértékelését és az akkreditációhoz szükséges dokumentumokat elkészíteni. Sajnos ennek a kötelezettségnek az egyetem korábbi vezetése nem tett eleget, és erről sem az új kuratóriumot, sem az általa fenntartónak vélt minisztériumot nem tájékoztatta.
Upor a hvg-nek tagadta a vádakat
A hvg portál szeretett volna magyarázatot kapni Zalán János vádjaira, ezért megkeresték Upor Lászlót, aki cáfolta az új rektorhelyettes állításait. „Természetesen nem hagytuk rendezetlenül az akkreditációs folyamatot – ugyanúgy nem, ahogyan más fontos ügyeket sem. Ezt csak a tények nem ismerete vagy szándékos félreértése mondathatja bárkivel. Ha felelőtlenül jártunk volna el, nem vállalunk önként egy hónapnyi keserves »lemondási időt«, aminek egyetlen célja az elrendezendők elrendezése volt. Hogy azok, akik annyira óhajtották volna átvenni az irányítást, nehezen boldogulnak vele, az már nem a mi hibánk” – reagált a hvg-nek Upor Zalán János azon állítására, hogy “kormányozatlanul hagyták” volna a hajót.
Időközben Szarka Gábor kancellár is elmondta egy Hír Tv-s riportban, hogy a korábbi vezetés valóban többször is haladékot kért a Magyar Akkreditációs Bizottságtól.
Dokumentumok cáfolják Upor állításait
Lapunk birtokába került ugyanakkor egy sor olyan információ és dokumentum, amelyek alátámasztják Zalán és Szarka állításait, és cáfolják az Upor által elmondottakat. Mivel Zalán János arról beszélt lapunknak, hogy a blokád feloldása után rábukkant egy dokumentumra, amelyben a MAB 2020. december 31-ig az egyetem korábbi vezetőinek kérésére ismét meghosszabbította a beadási határidőt, utánajártunk, vajon valóban létezik-e ez a dokumentum. Nos, igen, valóban létezik.
Jogos volt tehát az aggodalom, az új vezetőség részéről, hogy másfél hónapjuk maradt arra, hogy akkreditáltassák egy egyetemet.
Ahogy Zalán János azon állítása is igaznak bizonyult, hogy az akkreditációs folyamat megkezdését még maga Upor László kezdeményezte Csépe Valéria MAB-elnöknél 2019 novemberében.
Upor László novemberi levele a MAB-nak
Annak is szerettünk volna jobban utánajárni, mi állhat az új rektorhelyettes kérdése mögött: „Mit jelent, hogy ismét? Utánanéztem a hivatalos levelezésnek a rektori titkárságon, és kiderült, hogy igen, nem is egyszer kaptak már hosszabbítást.” Összeszedtük hát kronologikusan az egyetem intézményakkreditációs folyamatának állomásait, amelyből világosan kirajzolódik, hogy Upor azon állítása, hogy „természetesen nem hagytuk rendezetlenül az akkreditációs folyamatot”, egyáltalán nem helytálló.
Upor mindent megpróbált, hogy elhalasszák az őszi félévet
Na, de tekintsük át újra azt is, hogyan indult az egész. Az SZFE hallgatóságának egy része az augusztus 31-i tüntetés után bevonult az egyetemre, szimbolikusan elfoglalta az épületet, és deklarálta, hogy az új vezetőség tagjait nem engedi be az épületbe. Ezt követően barikádot állítottak, és közölték, hogy ők fognak dönteni arról, mely vezetőket és oktatókat engedik be.
Az egyetem korábbi vezetése végül mindennel megpróbálkozott annak érdekében, hogy elhalasszák a félévet. Upor László szeptemberben, amikor az egyetem már blokád alatt volt, és javában zajlottak a tüntetések, levelet intézett az Oktatási Hivatal akkori, azóta már lemondott elnökéhez, dr. Gloviczki Zoltánhoz,
Upor László szeptemberi levele az Oktatási Hivatalnak
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Öreg gyerekek és fiatal öregek társadalmában élünk, ahol az senki nem találja a helyét. Keith Haywarddal beszélgettünk arról miként infantilizálta a társadalmat a nyugati kultúra.
„Közösen teremtünk rendet a káoszban” – mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője.
A román sajtóban Magyarország a kulturális önazonosság példájaként jelenik meg.
Donald Trump is megszólalt az ügyben.
Tegnap délután éppen a Népszava újságírójával beszéltem, amikor egy újabb ismeretlen szám keresett.
