Teljesen más volt, mint az addig látott filmek, egészen mellbe vágott – mondja Bereményi Géza Szőts István filmjéről, amit még gyerekként látott. Saját filmjei közül az önéletrajzi ihletésű Eldorádóról mesél: „Mikor anyám látta, a vetítés után mentünk az utcán némán egymás mellett, meg sem mertem mukkanni...” Filmnapi sorozatunk első darabja.
Szőts István: Emberek a havason
„Fantasztikus film a negyvenes évek elejéről, kisgyerekkoromban láttam, 11 vagy 12 évesen. Fődíjat nyert Velencében, majd a Rákosi-korban betiltották, és csak 1956 után lehetett megint vetíteni. Akkor láttam én is. Szőts István a korabeli Erdély határán született, a havasok között, oda utazott vissza, és helyi emberekkel, amatőrökkel csinálta meg a filmjét. A felesége volt a női főszereplő. Olyan valódinak tűnik a film, olyan pontosan mutatja be azt a kemény havasi világot, ugyanakkor olyan költőien, hogy teljesen mellbe vágott.
Emberek a havason (Szőts István, 1941)
Teljesen más volt, mint az addig látott filmek. És ma is illő, teljesen hibátlan film! Minden hiteles benne, a táj, az arcok, az egész; csodálatos, szívszorító film. Azóta megnéztem párszor, sőt az egyik filmembe vágtam is snitteket belőle. A Tanítványokban van egy vonatjelenet a film elején, amikor Szamóca elmegy a faluból a városba, oda belevágtam korabeli statiszták arcait a vonatba. Ezt aztán Szőts István megtudta, és fel volt háborodva.”
Eldorádó
„Ha a saját filmjeim közül kell válasszak, az Eldorádót mondom.
Persze kisebb módosítások azért vannak a valósághoz képest. Amikor édesanyám látta ezt a filmet, együtt néztük meg, közben jutott csak eszembe, te jó Isten, hát ő is szerepel benne, és nem túl kedvező színben mutatja meg fiatalkori magát…
Eldorádó (Bereményi Géza, 1988)
A vetítés után mentünk az utcán, némán egymás mellett, meg sem mertem mukkanni. Akkor anyám azt mondta elgondolkozva: »Az a nő…« Mire én: »Melyik nő?« »Aki az anyát játszotta…« »Igen, Eszenyi Enikő az a színésznő« – mondtam. »Az nagyon szép!« – szólalt meg anyám. Kereste-kutatta, hogy bocsáthatja meg nekem, hát végül is fölmentett. Azóta is hálás vagyok neki.”
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Az Árva a személyesbe sűrítve beszél a kollektív tragédiákról és arról, miért igazgat minket még ma is sokszor a fortélyos félelem. Farkas Anita írása.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter felidézte a Kormányinfó legemlékezetesebb pillanatát is.
Az Oscar-díjas rendező új mozija, az 1957 tavaszán, Budapesten játszódó Árva október 23-ától látható a mozikban. Interjúnk.
Az sem kizárható, hogy meg is szólal benne.
A Keresztapa és az Annie Hall ikonikus sztárja 79 évesen hunyt el – családja azt kéri, jótékonysággal emlékezzenek rá.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
Később a győzelemnek is örülhetett.
Nem dőlt a kardjába.
