Bodor Ádám 85 éves lett

Bodor Ádám 1936. február 22-én született Kolozsvárott. Apját, Bodor Bertalan közgazdászt 1950-ben, a Márton Áron ellen lefolytatott koncepciós perben öt év börtönre ítélték. Bodor Ádámot 1952-ben szintén elítélték kommunistaellenes röplapok terjesztése miatt. 1955 és 1960 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanult, ezt követően levéltárban, majd fordítóirodában dolgozott. Első novellája 1965-ben jelent meg a kolozsvári Utunk című folyóiratban, 1969-ben jelent meg első novelláskötete A tanú címmel. 1982-ben Magyarországra települt. 1984 és 1988 között a Magvető Kiadó szerkesztője volt. 1992-ben jelent meg Sinistra körzet című kötete, amely jelentős sikert aratott, számos nyelvre lefordították. További regényei: Az érsek látogatása (1999), Verhovina madarai (2011). Válogatott novelláit tartalmazó kötete Vissza a fülesbagolyhoz címmel 1992-ben jelent meg. Legutóbbi könyvét Sehol címmel 2019-ben adta ki a Magvető. Munkásságát többek között József Attila-díjjal (1986), Kossuth-díjjal (2003) és A Nemzet Művésze-díjjal (2019) ismerték el.

Lapunk a minap közölte Győrffy Ákos nagyinterjúját Bodor Ádámmal.

„Azt a világot, amelyről írok, itt sem érti mindenki” – vallja Bodor. Rendhagyó életútjának állomásairól, Erdély hanyatlásáról, Budapest változásairól, a magashegyi kirándulások boldogságáról és a kelet-európai létélményről kérdeztük születésnapja előtt az interjúnkban.