Életének 91. évében meghalt Konok Tamás, a nemzet művésze, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész.
Konok Tamás 1930 január 9-én született Budapesten. 1948-ban érettségizett a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, ezt követően öt éven át a győri Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult. 1953-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán Bernáth Aurél tanítványaként. 1958-ban nyert párizsi ösztöndíjat, erről az útjáról nem tért haza, a francia fővárosban telepedett le. 1970-ben megkapta a francia állampolgárságot is. Francia földön a Réalités nouvelles kiállításain vett részt rendszeresen.
A hetvenes években érdeklődése a térbeli megoldások felé mozdult, 1971-től 1974-ig építészettel kapcsolatos munkákat, reliefeket, plasztikákat, falképeket készített. 1980-ban a Szépművészeti Múzeumban nyílt meg első (feleségével, Hetey Katalinnal közös) magyarországi tárlata feleségével. A rendszerváltás után újra szerepet vállalt a hazai művészeti életben is, 1992-től címzetes egyetemi tanár a Budapesti Műszaki Egyetemen, illetve a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja lett 2006-ban. 2009-ben hozta létre nejével a Konok-Hetey Művészeti Alapítványt, a következő évben HUNGART életműdíjjal tüntették ki.
Munkássága a magyar konstruktivizmus Kassák, Moholy-Nagy teremtette hagyományaiba illeszkedik, de hatottak rá a hatvanas évek olyan nyugati neoavantgárd áramlatai is, mint a francia Cercle et Carré, az amerikai „hard edge” vagy a svájci konkrétorok és a geometrikus absztrakció.
„Vonalaim kilépnek vagy eltűnnek a sík térben, ezáltal mozgásérzetet keltenek. Odillon Redon az absztrakt vonalak hatásairól mondta, hogy azok közvetlenül a szellemre hatnak. („Les effets de la ligne abstraite agissant directement sur l’esprit.”) – Vonalrendjeim gondolatmenetem harmóniája. Összekötő rendszer, amely a képen túli végtelenre utal. Megújult festészetem a tiszta és világos geometria „apollonisztikus” rendje felé fordult. Formavilágom leegyszerűsödött és színesebbé vált. Hiszem, hogy a rend a szabadság összhangzása, ami életvitelemre, környezetem alakítására is kihatott” – írtaa művész honlapján.
A vele rokonítható irányzatokénál mindig oldottabb, líraibb volt művészete, melyet a művészettörténészek „lírai nonfiguratív absztrakciónak” írnak le. Műveiből a zenei nevelésből és érdeklődésből eredő megoldások sora, utalások finom rétegei olvashatóak ki. A huszadik század második felének egyik legmeghatározóbb magyar képzőművésze 91 éves korában hunyt el.
„Az utolsó harminc évben egyre erősebben vonzódtam a tapasztalattól függetlenül létező transzcendens életérzés felé az értelemmel fel nem fogható időtlen megjelenítésére. Képsorozataimnak a „Sine loco et anno” (tér és idő nélkül) címet adtam.” – írta a művész.
(Kép forrása: konok.hu)
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
„Mindaddig, amíg zajlik a háború, addig sajnos ilyen tragikus hírekre számíthatunk.”
Az áldozat egy alig több mint 40 éves magyar fiatalember, akit három gyerek várt volna otthon.
Egy zenész és egy tartalomkészítő. Mindketten dánok, influenszerek és immár évek óta Magyarország az otthonuk. Miért döntöttek úgy, hogy itt kezdenek új életet, mik a benyomásaik rólunk magyarokról, és miként lehetnénk még vonzóbb célpont a külföldiek számára. Utánajártunk!
Elszabadultak az indulatok.
A héten már próbált e mellett érvelni, de akkor se nagyon ment neki.
