Bár a hazai sajtóban eddig nem lehetett róla olvasni, egy magyar kisfilm, Kámán Albert Hazug című alkotása sikeresen debütált a napokban Cannes-ban.
A Cannes-i Filmfesztivállal párhozamosan futó Global Short Film Awardson mutatták be Kámán Albert Hazug című kisfilmjét. A 22 perces, saját finanszírozású alkotás jelentős támogatás nélkül, pusztán művészi elhivatottságból készült.
A sötét képekből megkomponált történet tulajdonképpen
Egy fiatal pár idilli hétvégéjén a korábban elásott problémák a felszínre törnek. A fiúnak egyre kínzóbb vádakkal kell szembenéznie, míg kedvese tudatmódosító szerekkel próbálja enyhíteni a kínzó bizonytalanságát. A belső utazás a lány lelkének mélyére, sötét titkaihoz vezet.
Kámán Albert önköltségből, kis stábbal, családias hangulatban forgatta első kisfilmjét, melynek történetét személyes élmények inspirálták. A film szokatlan, egyedi hangzású zenéjét az Erkel -és Bartók–Pásztory-díjas Bánkövi Gyula szerezte, a film titokzatos zárójelenetében pedig feltűnik Lukáts Andor is. A főszereplő pedig az ígéretes tehetségnek tartott Nagyistók Edit.
„A Hazug hétköznapi traumákból, és az emberi életet meghatározó bizonytalanságokból építkezik. A bizalmatlansággal járó félelem és kétkedés, amelyek észrevétlenül behálóznak minket és kapcsolatainkat. Éppen ettől olyan tragikusak, hogy kifelé semmi nem látszik belőlük" – nyilatkozta a rendező, aki a bemutatón sikere után nagyjátékfilm forgatását készíti elő, melyben szintén Lukáts Andorral fog együtt dolgozni.
együtt reggelizni Quentin Tarantinoval, és beszélgetni a rövidfilmfesztivál zsűri elnökével, Sandeep Marwahhal, aki Bollywood legnagyobb filmproducere is, és akinek annyira tetszett a Hazug, hogy meghívott magához Indiába” – mondta a rendező a május 26-i, szombat esti gálavetítés után.
A Global Short Film Awards 2015 óta kerül megrendezésre a Cannes-i Filmfesztivál helyszínén és azzal egyidőben. A versenyre egyaránt nevezhetnek profi és amatőr filmkészítők a világ minden tájáról.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Öreg gyerekek és fiatal öregek társadalmában élünk, ahol az senki nem találja a helyét. Keith Haywarddal beszélgettünk arról miként infantilizálta a társadalmat a nyugati kultúra.
A színjátékuk forgatókönyve úgyis top secret, mégcsak nem is idehaza írják, miért kéne tájékoztatni a nagyérdeműt épp a fellépő színészek, mutatványosok kilétéről?
A rendszerváltás óta nem ültek be ennyien hazánkban készült filmre.
Az előítélet, a gyűlölet és a megszégyenítés nem mások fölé emel minket, hanem leránt a sárba.
Tényleg sokan figyeltek fel az applikációra – csak éppen az adatszivárgási botrány miatt. Égető a kérdés: akik egy applikációt sem tudnak biztonságosan működtetni, azok mennyire lehetnek kormányzóképesek?
