Talán az effajta galaktikus méretű Heilinger-módszer neutrínó-állótavábaigyekezett bedobni egy méretes sziklát J. J. Abrams, amikor is – a hírek szerint Lucas tudtával – visszahozta az 1983-as A Jedi visszatér filmben elpárolgott Palpatine császárt az újabb trilógia végére. De mi a ...ért? – teheti fel a kérdést erősen visszafogott sajtónyelven a sajtómunkás, Gordon Ramsay-i stílusbanleginkább saját magának.
Az biztos, hogy az amúgy sem erős karakternek bemutatott Snoke „halála” – már maga az elmúlás emlegetése is micsoda eufémizmus,mert ugye ők nem halnak meg, hiszen csak az Erő manifesztumai, tehát élni sem élnek–után kell egy főgonosz, ám ez a gonoszságában (és talán nemi identitásában is) mindig is kicsit bizonytalan Kylo Ren karakterének nem állt volna jól.
Kylo Ren a snowflake-generációDarth Vadere,
neki nem a háttérből való irányítás és manipuláció való, neki egyetlen feladata van: hogy minél több ellenállót lekaszabolva eljusson Rey-ig, a vélhetően vele rokoni kötelékben lévő utolsó Jediig, és aztán a Nagy Utolsó, Mindent Eldöntő Csatában alulmaradjonúgy, mint szólásszabadság a safe space-ek világában.
Ez tehát egy végletekig polkorrekten logikus magyarázata, mi járhatott J. J. Abrams fejében – tudják, ő volt az, aki a túlsúlyos és szexuális élettől elzárkózó tudósgeneráció által végletekig hájpolt Star Trekből egy véres akciósorozatot csinált –, amikor bedobta ezt az ötletét.