A budapesti Mai Manó Házban.
Moholy-Nagy László, a 20. század talán legnagyobb hatású magyar képzőművésze fotográfiáiból nyílik tárlat kedden este a Mai Manó Házban Bauhaus100 – A zseniális kísérletező címmel. A közönség először láthatja Budapesten a Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött gyűjteményt.
„A Bauhaus századik évfordulója alkalmából megszervezett kiállításon egy olyan alkotó műveit mutatjuk be, aki a fotográfiát alapjaiban rengette meg" – fogalmazott Baki Péter, a Mai Manó Ház igazgatója az esemény sajtóbejárásán.
Tóth Balázs Zoltán, a kiállítás kurátora szólt arról, hogy a Magyar Fotográfiai Múzeum 87 darabos fotókollekcióval rendelkezik az 1946-ban Chicagóban elhunyt Moholy-Nagy Lászlótól. A képanyag döntő többségben Moholy-Nagy európai korszakából tartalmaz fényképeket, melyek eredetileg 1922 és 1937 között készültek, és részletes betekintést engednek a modern képzőművészetet megújító és azt nagyban befolyásoló munkásságából.
A festőként, formatervezőként, filmesként is ikonikus művész fotográfiáit három tematikus csoportban mutatja be a tárlat. Az első egységben az 1922-ben akkori feleségével, Lucia Schultz-cal elkezdett fotogram kísérletei láthatók. „Ezeken keresztül kezdett ismerkedni a fény és az anyag kapcsolatával" – mondta a kurátor. A második egység a szakirodalom által Moholy-Nagy László újításának tartott fotóplasztikákat, vagyis a művész fotómontázsait tartalmazza. Ezek egyrészt személyes tartalommal átitatottak, másrészt a korabeli, azaz a húszas évek popkultúrájából (képes magazinok, hirdetések, köztéri és újságokban elhelyezett reklámok) építkeznek. „Moholy-Nagy el akart különülni a tömött, kaotikus dadaista montázstechnikától. Az ő hozzáállása konstruktivista, kollázsait Lucia fényképezte le, az eredeti negatívokról 1973-ban készültek felvételek, a Militarizmus című fotóplasztika korabeli repró". A kurátor kitért arra, hogy Moholy-Nagy fényképeinek nem adott címet, fotóplasztikáinak azonban igen.
A kiállítás harmadik egysége Moholy-Nagy egyéb fotográfiai kísérleteit, absztrakcióit mutatja be, amelyek nagy részében felfedezhetők a fotogram kísérletek során szerzett tapasztalatok és képalkotási törekvések. Itt találhatók Moholy-Nagy egyéb, személyesebb vagy gyakran utazásai során készített felvételei, amelyekre jellemző a szokatlan leképezési mód, a Bauhaus stílusnak is nevezett kompozíciós eljárások, mint például a béka- és madárperspektíva használata, illetve a pozitív-negatív játék. Ebben a teremben látható a berlini rádiótoronyról felülről lefelé készített felvétele, vagy a Helsinki, amely egy kockára exponált több kép összessége.
Az emeleti részen egy válogatás látható azokból a felvételekből, amelyeken a Moholy-Nagy életét erősen meghatározó nők szerepelnek, így tanítványa, Franciska Clausen; Ellen Frank, aki Walter Gropiusnak, a Bauhaus alapítójának sógornője és Moholy-Nagy szerelme volt; Sibyl Moholy-Nagy, utolsó felesége; valamint Lucia Schultz, akinek a művész a fényképezést köszönhette. „Ezeken a képeken jól látható, hogy Moholy-Nagynál az élességnek képzőművészeti értelemben már nincs olyan nagy jelentősége, fotóin a háttér éles, a fő motívum életlen".
Megtekinthető a kiállításon Moholy-Nagy László 1930-ban készült Fekete-Fehér-szürke fényjáték című filmje is.
A-Nagy birtokában lévő negatívokról 1995-ben, az alkotó születésének századik évfordulója alkalmából rendezett kiállítás kedvéért új nagyítások készültek. Ezeket, valamint számos 1973-ban készült fotóplasztikát és fotogram reprodukciót Hattula a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményébe ajándékozta. A kollekció azóta új nagyításokkal egészült ki.
A tárlat – amelyet kedden este Passuth Krisztina művészettörténész nyit meg – a nagyközönség számára szerdától május 12-ig látogatható.
(MTI, fotók: Mai Manó Ház)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
A meccs után után a szurkolók együtt ünnepeltek a lányokkal, és természetesen elénekelték a Himnuszt is.
Egy helyi lakos elmondása szerint öt lövés dördült el egymás után.
