Egyre több művészettörténész kérdőjelezi meg, hogy Leonardo da Vinci festette a világ legdrágább festményét.
Neves művészettörténészek, köztük Matthew Landrus, az Oxfordi Egyetem történésze megkérdőjelezi, hogy Leonardo da Vinci festette a világ legdrágább festményét, a Salvator Mundit. A neves Leonardo-kutató szerint a Krisztus-portrét a reneszánsz mester stúdiójában dolgozó Bernardino Luini készítette, akinek művei manapság egymillió fontért kelnek el a műtárgypiacon.
A Salvator Mundit múlt év novemberében 450 millió dollárért (120 milliárd forint) vásárolta meg a Christie's New York-i árverésén az abu-dzabi kulturális minisztérium. A kristálygömböt tartó, kék köpenyben lévő Jézust ábrázoló reneszánsz festményt sokáig nem a nagy mesternek, hanem valamely tanítványának vagy más kortársának tulajdonították.
A diófára készült olajfestmény első ismert tulajdonosa I. Károly angol király volt, 1763-ban már Buckingham hercegének a fia bocsátotta árverésre, utána azonban eltűnt, és csak a 19. század végén került elő újra, többször átfestve, csaknem felismerhetetlenül. 1900-ban, amikor Sir Charles Robinson angol gyűjtő megvásárolta, Luini festményeként tartották nyilván.
A remekművet 2005-ben ismét eladták, de még mindig az eredeti által megihletett korabeli másolatként. A 2005-ös vásárló restauráltatta a festményt, amelynek eredetiségét hat évig tartó kutatás után megállapította egy nemzetközi szakértői csoport. A londoni National Gallery 2011-2012-ben mutatta be az újrafelfedezett, 65-ször 45 centiméteres festményt egy amerikai gyűjtő tulajdonaként. Legutóbbi birtokosa Dmitrij Ribolovljev orosz milliárdos, az AS Monaco futballcsapatának tulajdonosa volt, aki négy éve Yves Bouvier svájci műkereskedőtől vásárolta a művet 127,5 millió dolláros összegért.
„Ez Luini festménye. Ha megnézzük Leonardo tanítványainak munkáit, láthatjuk, hogy Luini fest oly módon, ahogyan a Salvator Mundin látható" – hangoztatta Landrus, aki úgy véli, hogy a festmény csupán 5-20 százalékban lehet Leonardóé, „az elsődleges festő Luini volt".
Landrus mellett mások is kétségeiknek adtak hangot, Frank Zöllner, a Lipcsei Egyetem művészettörténésze szerint a festmény „Leonardo műhelyének vagy egy későbbi követőnek magas színvonalú munkája". Charles Hope olasz reneszánsz szakértő szerint a Leonardónak tulajdonított festmények „igen különbözőek" ettől a Krisztus-portrétól.
A párizsi Louvre munkatársainak egy része is kétségeit hangoztatta. Vincent Delieuvin, a múzeum 16. századi olasz művészetének specialistája és Leonardo párizsi kiállításának kurátora nem volt hajlandó kommentálni a véleményeket a The Guardian brit napilap megkeresésére.
„Bizonyítani tudom, hogy a kép nagy részét Luini festette. Elegendő bizonyítékként szolgál festményeinek összevetése a Salvator Mundival" – idézte a brit napilap Landrust, akinek újabb munkája Leonardo da Vinciről szeptemberben fog megjelenni.
A brit történész, aki Luinit Giovanni Antonio Boltraffio mellett a Leonardo-műhely legtehetségesebb asszisztensének tartja, összevetette Luininek a londoni National Galleryben lévő, Krisztus a doktorok között című festményét a Salvator Mundival és a stílus, az ecsetvezetés, a színhasználat hasonlóságait kiemelve hangoztatta: „a legpontosabb, ha Luininek és nem Leonardónak tulajdonítják a művet”.
(MTI)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője közölte, kezdeményezik a szobor eltávolítását az EP épülétéből.
Orbánéknak elég megőrizni táborukból, aki jelenleg megvan, és emellett kb. 20-25 billegő körzetre koncentrálni.
