Horvát-magyar frazeológiai szótár jelent meg Zágrábban Kiss Gabriella, a Zágrábi Egyetem hungarológia tanszékének lektora és diákjai jóvoltából. Ez az első ilyen jellegű munka. A szótár a testrészekkel kapcsolatos szólásokat foglalja össze. A kötet bemutatója hétfőn volt a budapesti Croatica Horvát Kulturális Központban.
Szívvel-lélekkel; Dušom i srcem – ezt a címet viseli az első, most megjelent, magyar-horvát „szomatikus szólástár”, amit hétfőn este mutattak be a budapesti Croatica Horvát Kulturális Központban.
A bemutatón Kiss Gabriella, a Zágrábi Egyetem hungarológia tanszékének lektora elmondta: először azt kérdezte pár éve a diákjaitól, van-e kedvük filmet feliratozni – de mivel az előző évben is ilyen kihívás elé állította őket, más munka mellett döntöttek.
Elkezdtek a magyar és a horvát nyelvben hasonló kifejezéseket keresni, de aztán rájöttek, hogy ezek nagyrészt szólások. Így megszületett a frazeológiai szótár ötlete; s mivel gyorsan kiderült, hogy átfogó szótárat lehetetlen készíteni, ezért végül a testrészekkel kapcsolatos szólásokra koncentráltak Bárdosi Vilmos Lassan a testtel! című munkájának ötletéből, ami a magyar szólásokban, közmondásokban vizsgálja a testrészek szerepét.
A szótár összeállításában végül négy diák vett részt, és négy évig tartott. Kiss Gabriella elmondta: szerinte kevés olyan hungarológia szak van a világon, ahol ilyen eredményeket lehet elérni diákokkal együtt dolgozva, szabadidőben, lelkesedésből.
Mint a meghívó írta: „Az első magyar–horvát szólástár, a Szívvel-lélekkel/Dušom i srcem hosszú projektmunka eredménye, melyet a Zágrábi Bölcsészettudományi Egyetem hungarológia szakos hallgatói készítettek. A projektet Kiss Gabriella, a Hungarológia Tanszék anyanyelvi lektora vezette, a szólásgyűjteményt szerkesztő diákok pedig Antonija Jelavić, Darija Klinac, Eva-Hoyt Nikolić és Nikola Kušćer. A szólástár mind a magyar, mind pedig a horvát frazeológia és lexikográfia történetében igen jelentős munka. A szerkesztők a kiadványt egyaránt ajánlják szóláskutatással foglalkozó szakembereknek, valamint mindkét nyelv tanulóinak és oktatóinak.”
A művet egy zágrábi kiadó jelentette meg.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
Egykori kikötővárosunk, Fiume nem csak a kikötőbakok felirataiban őrzi magyarságát: apró magyar közössége mellett a helyi horvátok is egyre inkább elismerik a „magyar aranykor” örökségét.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
Az Egyesült Királyságban ehhez még embercsempésznek sem kell lenni.
A HVG információi szerint Karácsony Gergely hiába hívott össze frakcióközi egyeztetést, a képviselők szinte egyetlen kérdésben sem jutottak megállapodásra, csupán irányokat szabtak meg, amelyek mentén szerintük a város működőképes marad.
