Horvát-magyar frazeológiai szótár jelent meg Zágrábban Kiss Gabriella, a Zágrábi Egyetem hungarológia tanszékének lektora és diákjai jóvoltából. Ez az első ilyen jellegű munka. A szótár a testrészekkel kapcsolatos szólásokat foglalja össze. A kötet bemutatója hétfőn volt a budapesti Croatica Horvát Kulturális Központban.
Szívvel-lélekkel; Dušom i srcem – ezt a címet viseli az első, most megjelent, magyar-horvát „szomatikus szólástár”, amit hétfőn este mutattak be a budapesti Croatica Horvát Kulturális Központban.
A bemutatón Kiss Gabriella, a Zágrábi Egyetem hungarológia tanszékének lektora elmondta: először azt kérdezte pár éve a diákjaitól, van-e kedvük filmet feliratozni – de mivel az előző évben is ilyen kihívás elé állította őket, más munka mellett döntöttek.
Elkezdtek a magyar és a horvát nyelvben hasonló kifejezéseket keresni, de aztán rájöttek, hogy ezek nagyrészt szólások. Így megszületett a frazeológiai szótár ötlete; s mivel gyorsan kiderült, hogy átfogó szótárat lehetetlen készíteni, ezért végül a testrészekkel kapcsolatos szólásokra koncentráltak Bárdosi Vilmos Lassan a testtel! című munkájának ötletéből, ami a magyar szólásokban, közmondásokban vizsgálja a testrészek szerepét.
A szótár összeállításában végül négy diák vett részt, és négy évig tartott. Kiss Gabriella elmondta: szerinte kevés olyan hungarológia szak van a világon, ahol ilyen eredményeket lehet elérni diákokkal együtt dolgozva, szabadidőben, lelkesedésből.
Mint a meghívó írta: „Az első magyar–horvát szólástár, a Szívvel-lélekkel/Dušom i srcem hosszú projektmunka eredménye, melyet a Zágrábi Bölcsészettudományi Egyetem hungarológia szakos hallgatói készítettek. A projektet Kiss Gabriella, a Hungarológia Tanszék anyanyelvi lektora vezette, a szólásgyűjteményt szerkesztő diákok pedig Antonija Jelavić, Darija Klinac, Eva-Hoyt Nikolić és Nikola Kušćer. A szólástár mind a magyar, mind pedig a horvát frazeológia és lexikográfia történetében igen jelentős munka. A szerkesztők a kiadványt egyaránt ajánlják szóláskutatással foglalkozó szakembereknek, valamint mindkét nyelv tanulóinak és oktatóinak.”
A művet egy zágrábi kiadó jelentette meg.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Féltik a területeiket.
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
