Ebből komoly bajunk lehet: nagy károkat okozhatnak Magyarországnak az EU-s energetikai szankciók

A balliberális kormányok nemzeti­vagyon-herdálása nyomán 2010-re a villamos-energia- és a földgázipari szereplők háromnegyede külföldi tulajdonba került. Emellett, bár a világpiaci árak folyamatosan csökkentek, a lakosság rezsiterhe közel a kétszeresére emelkedett. A folyamat fenntarthatatlan volt, nemcsak az igazságosság, hanem a társadalom teherbírásának határai miatt is. 

Erős államra volt szükség, amely képes ezen változtatni. Vissza kellett szerezni a kormány cselekvőképességét az energiaellátás összes területén. A cél részben a tulajdonosi, részben a szabályzói kontroll visszaszerzése volt az energiaszektor felett, hogy Magyarország minél olcsóbban tudja beszerezni, illetve megtermelni az energiahordozókat. Ez a kulcsa annak, hogy a háztartások és a vállalkozások olcsó energiához jussanak, ami javítja a lakosság jövedelmi helyzetét, segíti a megélhetést, és növeli a verseny­képességet. 

2010 után újratárgyalták az ország szükségleteinek kielégítéséről szóló gázszerződést, és biztosították a hosszú távú ellátást. Az állam visszavásárolta az E.On-csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeit, ezzel növelte hazánk energiabiztonságát. Az állam újra érdemi tárgyalási pozícióval rendelkezett a hosszú távú gázszerződések felett, s visszaszerezte a jogot arra, hogy maga határozza meg a gáz árát. Az államhoz került a hazai tárolói kapacitás, megvalósult a szlovák–­magyar gázvezeték, hazánk megteremtette a kétirányú gázáramlás feltételeit Horvátország és Románia irányába is, valamint tevékenyen részt vett a Szerbia irányából létrejövő ellátási útvonal kiépítésében. Mindezekkel jelentős lépést tett a régiónk energiabiztonságát szolgáló észak–déli irányú energiafolyosó kialakítása felé.