Fejlett mesterségesintelligencia-rendszerekkel foglalkozó kutatók előszeretettel használnak videojátékokat gépi tanuláshoz, hogy az MI rajtuk keresztül jobban megértse a való világot. Más szempontból a játékok azért is jók, mert kezelhető mennyiségből álló részekre bonthatók szét, amivel sokat segítenek előremutató MI-hipotézis kidolgozásában.
A játékfejlesztő cégek örömmel látják az érdeklődést, reagálnak is rá. A Microsoft 2015-ben alapított Project Malmo MI-fejlesztő platformjának rendeltetése a hatékony MI-ember együttműködés a világépítő Minecrafton keresztül. A Google AlphaGoról és Demis Hassabisról ismert londoni DeepMind-ja több tucat klasszikus Atari-játékon is pallérozódott. Az így szerzett kuriozitás- és jutalomvezérelt ismereteit magasabb szintű feladatoknál, például a cég adatközpontjainak hatékonyabb energiakezelésére alkalmazza.
A játékok a gépek egymás közötti tanulását szintén segítik. Ezzel megint közelebb kerülünk az MI-építést megalapozó elmélet kidolgozásához. Egyes tudósok szerint a videojátékok áramvonalasítják a beágyazott észlelés folyamatának vizsgálatát. Arról nem is beszélve, hogy a gyakorlati tapasztalat útján történő tanulás a számítógépes programba építendő intelligencia kulcsa.