Ha kérhetek egy dolgot a filmkészítőktől, akkor az az, hogy ne szerepeltessék többet Farkas/Logant. Velem együtt még nagyon sokan lesznek, akik úgy gondolják, ez méltó búcsú volt a karaktertől.
„Hugh Jackman utoljára bújt bele a legkedveltebb mutáns bőrébe, hogy a Logan – Farkasban eddigi legjobb alakítását nyújtsa, mint egy kiöregedett, megkeseredett, ám mégis haraggal teli figura. Bár korántsem tökéletes műról van szó, mégis ez a mozi egyike a legjobb szuperhős filmeknek, és ennek pont az az oka, hogy nem olyan, mint a többi szuperhős mozi. Itt nem elpusztíthatatlan szuperemberek harcolnak a világ megmentéséért. Manapság, ha egy új vagy újra átalakított hős tűnik fel a színen, még akkor is világrengetőt visz véghez, ha „csak” a családtagjait akarja megvédeni. A Logan nem ilyen. Amikor feltűnik a filmben a fiatal mutánslány, Laura, akkor nem a világ megmentése a cél. Itt azért kell ölni, mert különben megölik őket. Logan újra átvedlik Farkassá, hogy mentse magát, Xavier professzort és végeredményben Laurát, akit egy hadsereg üldöz. Nincsenek nemes eszmék, nincsenek emberek milliói, akik védelemre várnak. Ebben a világban csak pár ember van – még ha vannak is különleges képességeik –, akik inkább elmenekülnek, csak ne kelljen harcolniuk. Mert öregek. Mert fáradtak. Mert túl sokszor vívtak már csatákat, és újra és újra meg kell őket vívniuk.
A harmadik Farkas-film lehúzza a napjainkban ezerrel dübörgő szuperhős mozikat a porba, a mocsokba, a rozsdás acéllemezek és kiszáradt pusztaságok közé. Igen, akad itt akció dögivel, de ezek nem CGI-vel agyontámogatott látványorgiák, hanem véres, brutális és egyszerű összecsapások, még akkor is, ha jól mutatnak a vásznon. Sőt, ezek gyakran egyszerű mészárlások: fejek, végtagok hullanak, törnek a csontok, ömlik a vér. Nem hiába kapott az USA-ban R-es, itthon 16-os karikát a film, mert ritkán látni ennyire kegyetlen akciómozit. Viszont, ahogy a Mad Maxnél is éreztem, ettől lesz hihetőbb az egész. Amikor valami összetörik, elroppan stb. akkor a néző is érzi ezt. Nem számítógéppel megalkotott toronyházak dőlnek romba, hanem emberek halnak meg, brutális módon. És a forgatókönyv senkinek sem kegyelmez, legfőképpen Logannek nem.”
Legalábbis a Dumb és Dumber – Dilibogyók és a Keresd a nőt! szerzőpárosa szerint. Akik a Dear Santa, egy családi vígjáték álcája mögött a sátánból és egy család veszteségéből csinálnak viccet.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
