A pesti srácok az elmúlt hónapokban beköltöztek nem csak a műtermembe, de az életembe is. Az ő ösztönös föllépésükön keresztül ugyanazt boncolgattam, amit sok eddigi munkámmal is: a férfi lelkében rejlő ősi ösztönt akartam megmutatni. Interjú.
„Mi újság?
Nagy hajrán vagyok túl. Általában kampányszerűen festek, és a közelgő kiállításomra készített sorozat sokat kivett belőlem. Persze sokat is adott. A pesti srácok az elmúlt hónapokban beköltöztek nem csak a műtermembe, de az életembe is. Az ő ösztönös föllépésükön keresztül ugyanazt boncolgattam, amit sok eddigi munkámmal is: a férfi lelkében rejlő ősi ösztönt akartam megmutatni, amelynek hatására egy ember minden mérlegelést félredobva áll helyt egy adott helyzetben.
Miért érdekelnek az emberi arcok, sorsok?
Mert mindig érdekelt az emberi lélek. Az az expresszionista festészet, amit én művelek, lehetőséget teremt arra, hogy az egész személyiség esszenciáját, a lélek titkait visszaadjuk egy arcon.
Az alkotás mellett történelmet is oktatsz. Mit üzen a múlt a most élő embereknek?
Mindig azt mondom a diákoknak, hogy a történelem leginkább a jelenről és a jövőről szól. Közhely, épp ezért igaz, hogy tanulnunk kell a múlt hibáiból és ellesni az erényeket. Ami ’56-ot illeti, szerintem a szabadságharc egyik fontos üzenete az, hogy elképesztően tiszteletre méltó, ahogy ezek a srácok szembeszálltak az akkori világ legnagyobb szárazföldi hadseregével, a vörös hadsereggel. Belevaló gyerekek voltak.”
*
(Juhász Dávidnak MUK Márciusban Újra Kezdjük! címmel kiállítása nyílik 2017. március 21-én, 18 órakor a Pintér Galériában. Drámai feszültséget árasztó figuráin keresztül a festő ezúttal az 1956-os fegyveres harc felvállalásának lélektanát boncolgatja.)
A miniszterelnök politikai igazgatója az Index Konkrétan című műsorában elmondta: az 1956-ról szóló mondatának elferdítői éppen azok, akik '56-ból vezetik le Ukrajna katonai megsegítését.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Akik igazán számítanak! – írta a miniszterelnök politikai igazgatója.
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
Félreértés ne essék nem bosszút várok, hanem példás büntetést. Üzenetet!
