Szólít a szörny – egy felejthetetlen filmélmény

„A film kicsit olyan, mintha fognád A faun labirintusát, és megszoroznád hárommal: intimebb, személyesebb, és talán ezért is hat annyira erőteljesen. Eleinte érdeklődve figyeled, hogy mi történik, aztán el-el szorul a torkod, mert a szörny kíméletlenül kimondja az igazságokat, és közben egyfajta apapótlékká is válik Conor számára a tengerentúlon az új családjával élő igazi apja helyett, aki csak időnként látogatja meg őket. A történet vége pedig… Csak rajtad múlik.

Felicity Jones, Sigourney Weawer és a szörnyet alakító, megszólaltató Liam Neeson az ehhez hasonló komoly szerepekben nem szoktak hibázni, viszont a Conort alakító Lewis MacDougallt muszáj kiemelni, mert ezt a nem könnyű karaktert hibátlanul és hitelesen adta át, márpedig itt minden egyes jelenet, apró gesztus, arckifejezés számít.

A Szólít a szörny elvileg ifjúsági történet, bár, én ezzel vitatkoznék, mert attól, hogy egy tizenkét éves kisgyerek a főszereplője, nem adnám csak úgy a kezébe ennyi idős gyereknek. A filmre viszont ez hatványozottan igaz, mert a két óra nagyon intenzív élmény, és lehet, hogy gyerekfejjel sok, legalábbis szerintem, ráadásul a trailerek nem egészen azt ígérik, amit a film nyújt, érthető módon a lényeget ezekben is eltitkolták.”