A Wall Street Journal szerint Elon Musk áll az elmekapacitásunkat bővítő agy-számítógép interfészen dolgozó Neuralink startup mögött. A titokzatos cégről nincs sok nyilvános információ, annyit lehet csak tudni róluk, hogy a fejlesztések elején tartanak. Eszközeiket az agyba ültetnék. Sokféleképpen segítenék az embert, hogy végül eggyé váljunk szoftverünkkel, és lépést tudjunk tartani a mesterséges intelligenciával, ne maradjunk le mögötte.
Eleinte kiegészítő és eltávolítható tároló-komponensekkel javítanák memóriánkat. Musk tavaly már emlegetett egy „neurális zsinór” nevű szerkezetet.
Nincs egyedül, mások is foglalkoznak az embert az MI-vel szinten tartó hasonló fejlesztésekkel. Bryan Johnson a Braintree alapítója például 100 millió dollárt fektetett be az agy kapacitását felszabadító, végső soron idegi tevékenységünket programozhatóvá tevő neurális interfész fejlesztésébe.
„Ha jobban hozzáférünk a saját agyunkhoz, közös evolúciónk hatékonyabb a szilíciumalapú gépekkel” – vallja Johnson.
Cége, a Kernel az agyműködés pontos feltérképezésére törekszik.
Musk és Johnson majdani eszközei nemcsak agykapacitásunkat növelik, hanem például Alzheimer- vagy Parkinson-kórosok esetében elveszített vagy romló kognitív képességeken is javíthatnak.
A fejlesztés alatt álló szerkezetek agysejtjeink egymás közötti kommunikációját próbálják utánozni. A technológia hiába tűnik sci-finek, valójában az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) és a DARPA által finanszírozott másfél évtizede folyó tudományos kutatásokon alapul.