Csernyik István aktuális beszámolójából kiderül, hogy miért örülnek a hideg télnek a szőlőtermelők, illetve hogy a téli időszakban milyen elvek mentén szervezik a munkát a mátrai családi pincészetnél.
Szőlészeti és munkaszervezési szempontból eddig kifejezetten jól alakult a 2016-2017-es téli időszak, mivel már hosszabb ideje száraz, -5, -10 Celsius-fokos hőmérséklet van Gyöngyöstarjánban. Mindez több szempontból is kedvező a szőlészek és borászok számára. Fagyott talajon gyorsabb és kevésbé fárasztó a metszés, a telepítésre előkészített mélylazított, -forgatott talajokat pedig a fagy teszi igazán porhanyóssá tavaszra.
A hideg ráadásul a pincében lévő borok borkő-stabilizálásában is segít.
Biók nem vagyunk, nyitottak igen
Az elmúlt néhány év enyhe teleihez képest az idei hidegebb időjárás, komoly segítséget nyújt a szőlő betegségei (szőlőlisztharmat, peronoszpóra) és a kártevők szőlőmolyok, atkák és a vírusos betegségeket terjesztő kabócák elleni védekezésben. Ezek a kártevők és kórokozók nehezen viselik a hosszan tartó hideget, így a tavaszt már jóval kisebb egyedszámban élik meg, mint a korábbi években.
Mindennek a következménye kevesebb növényvédő szer felhasználása lehet, végeredményben pedig egészségesebb szőlő és jobb minőségű bor.
Apropó, jobb minőség
A Csernyik Pince ugyan nem bio, vagy biodinamikus borászat, de sok mindenre nyitottak vagyunk, ami a minőséget javíthatja. Leginkább az olyan dolgokra, melyek komolyabb pénzbefektetés nélkül, a részletekre való odafigyeléssel hozhatnak pozitív eredményt.
A biodinamikus holdnaptárat már negyedik éve használjuk.
Az első időszakban még csak a kiskertünkben próbáltuk ki, hogy a holdnaptár szerint alkalmas időszakban vetünk és ültetünk el növényeket. Figyeltük, hogy mindez van-e bármilyen hatással a növények fejlődésére. Azt tapasztaltuk, hogy a holdnaptár alkalmazásának van pozitív hatása, igaz, nem minden esetben.
A hatékony kombináció
A tapasztalatokból kiindulva ezért igyekszünk azokon a napokon metszeni, amelyek a naptár szerint a szőlő metszésére legalkalmasabbak: ültetési időszak, elsősorban gyümölcs, másodsorban pedig virág napok. Mindez a gyakorlatban három-hat metszésre igazán alkalmas napot jelent havonta, melyet a nem megfelelő időjárás tovább szűkíthet (nagy szél, sár, eső). Azért a zord időjárású napokon sem unatkozunk, ilyenkor végezzük a palackozásokat. Kis borászatként megtehetjük, hogy ezen viszonylag szűk időintervallumban dolgozzunk a szőlőben.
Annak érdekében, hogy ilyenkor minél nagyobb területet meg tudjunk metszeni, kettéválasztottuk a folyamatot. Első lépcsőben csak metszünk, majd egy későbbi időpontban szedjük le a levágott vesszőt a készre metszett tőkékről. Ezt a módszert nem mi találtuk ki, csak hatékonyan összekombináltuk a biodinamikus naptár használatával.
Bízunk benne, hogy a dűlőink tengerszint feletti magassága és a Mátra hegyeinek védelme idén is megóvja a gyöngyöstarjáni szőlőket a komolyabb fagykároktól és mi, borászok dönthetjük el, hogy mennyi szőlőt szeretnénk a tőkéken hagyni.
Gazdag hagyomány, drámai folyamatok, nagyszerű lehetőségek – valahogy így lehet összegezni a magyar bor helyzetét. A részletekről Rókusfalvy Pál kormánybiztost kérdeztük.
A borásszal, aki jobban szereti szőlőművesnek hívni magát, először egy asztalnál beszélgettünk, utána felmentünk a világ tetejére, majd hogy ne érje szó a ház elejét, csak megittunk egy jó fröccsöt is.
Új értelmet nyert a „testes bor” kifejezés.
A recski Barkóczy-kastély közel 230 millió forintért válthat tulajdonost.
Kétségtelen, aki mosta már arcát az Oroszlánfejű-kút vizével, állt már a vulkáni kúp tetején, lépkedett a bazaltorgonákon, szagolt már be a jégbarlangba, szemlélődött a lankákat ékesítő kápolnák valamelyikében, és itta a hegy levét egy borász lugasában, az tudja, miről beszélek.
Igazán különleges ajándék.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
