Igazi Csíki Sör: Kibabráltak velünk a csúnya románok

„Betiltotta a román táblabíróság az Igazi Csíki Sör gyártását és újra a Heinekennek kedvezett!” – kürtölte világgá pénteken az Igazi Csíki Sör a Facebookon, és vele együtt kritikátlanul számos magyar lap, beleértve a Mandinert is. A terméket gyártó székelyföldi vállalkozó, Lénárd András péntek este telefonon a Mandinert beavatta a román bíróság végleges döntése körüli részletekbe.

„Székelyesen vagy magyarul mondjam, mi történt?” – kérdezte a vállalkozó, mire mondtuk, hogy természetesen székelyesen. „Székelyesen nem merek, mert nagyon drasztikus lenne” – válaszolt Lénárd. „A románok kibabráltak velünk, ez történt!” Szerinte a „latinul beszélő román bírónők” anélkül utasították el a Heineken Romania ellenük indított romániai védjegyperében a védekezésüket, hogy figyelembe vették volna az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala csíkszentsimoniak számára kedvező másodfokú döntését, amely kimondja: nincs hasonlóság a holland multi által gyártott Ciuc Premium és az Igazi Csíki Sör külső megjelenése között.

Még nem tudják pontosan, mi áll az ítéletben

Amit tudni lehet, az az, hogy a román táblabíróság döntése végleges, megfellebbezhetetlen ítélet, bármi is áll benne, végre kell majd hajtani. Az ítéletről és annak indoklásáról egyelőre nem rendelkeznek információról – „majd ha meglesz a kiközlés” –, az elsőfokú, szintén a Heinekennek kedvező döntés alapján arra számítanak, amit a komplett sajtót bejárt Facebook-posztban is írtak, hogy az ítélet kézhezvételét követő „30 napon belül meg kell semmisíteni minden tárgyat és eszközt”. De hogy pontosan mi lesz a teendő, majd csak az ítélet kézhezvételekor derül ki.

„Ha Lagzi Lajcsi Nike-cipőt varrna a garázsban, azt mondom, rendben lenne a varrógép elkobzása. De mi nem Nike-cipőt varrtunk!” – mondja Lénárd, a példával szemléltetve, hogy a román bíróság szerint jogilag ők tulajdonképpen a Ciuc brandet hamisították az Igazi Csíki Sör gyártásával. „Ilyen márkája, hogy Csíki Sör, nem volt a Heinekennek, ezt minden székely tudja. A két termék nem összetéveszthető.” Lénárd úgy látja, a román bíróság politikai döntést hozott, amiatt büntetve őket, hogy magyar nyelven szólították meg a fogyasztókat, felvállalva a nemzeti szimbólumokat.

Legyen egy kis hangulat

Mint mondja, a román bíróság szerint az általa gyártott termék ránézésre megtéveszti a fogyasztókat: „Ezt mondta a bíróság: megissza a Csíkit, és azt gondolja, Heinekent ivott.” Kérdésünkre, hogy ezzel tulajdonképpen azt mondta-e ki burkoltan a román bíróság, hogy a román fogyasztó hülye, a székely pedig nem, Lénárd András úgy válaszolt: vicces, de lényegében igen.

„Nem szeretnék ebből politikai ügyet csinálni, de sajnos az” – mondja Lénárd. Úgy véli, két eltérő nemzetstratégiai érdek ütközik az Igazi Csíki Sör kapcsán, a román és a magyar. A magyar érdek az, hogy Székelyföld létezzen, éljen és viruljon, munkahelyek teremtődjenek, lakói pedig tisztában legyenek identitásukkal. A románok a vállalkozó szerint ezzel szemben azt akarják, hogy „a magyarok elmenjenek hottentottákba, és otthagyják szülőföldjüket”. Az ítélet szerinte annak a jele, hogy bizonyos romániai szereplőknek az az érdeke, hogy „legyen egy kis hangulat”.

Az erős nemzetállam diadala az uniós káoszban

De hogyan lehet az, hogy egy nemzetállami bíróság figyelmen kívül hagyhatja egy uniós testület döntését? Úgy, hogy a védjegyjog több szinten van szabályozva nemzetközi egyezményektől az EU-n át az egyes tagállamok védjegytörvényeiig, és mindegyik oltalomnak eltérő a hatálya. Az egész EU-ra kiterjedő közösségi védjegyoltalmi rendszer a tagállami oltalmakkal párhuzamosan létezik, ám a kettő között nincs hierarchia.

Az uniós védjegyrendszer tehát nem váltotta fel a tagállamit, a vállalkozások pedig eldönthetik, hogy egyezmények által meghatározott nemzetközi rezsim szerint, az EU-s védjegyrendelet alapján, vagy pedig a tagállami oltalmi rendszerben jelentik be a védjegyüket – vagy ezek közül párhuzamosan többen is. Az alicantei Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalát (EUIPO) így a bejelentések elbírálásánál nem kötik a tagállami hatóságok korábbi, akár ellentétes tartalmú döntései, de a tagállami hatóságokat sem az, hogy mit mondott korábban az EUIPO.

A Csíki Sör még 2013 szeptemberében kérte, hogy EU-s védjegyként lajstromozza a márkát az EUIPO. A védjegybejelentés procedúrája viszonylag macerás, ennek során a hivatal alapos kutatást végez, hogy a bejelenteni kívánt védjegy nem sért-e más, korábbi oltalmat. Ha úgy találja, hogy rendben van a dolog, akkor a biztonság kedvéért azért közzéteszi a bejelenteni kívánt védjegyet, és egy bizonyos határidőn belül bárki reklamálhat, ha úgy gondolja, hogy a védjegykénti bejegyzés az ő jogát sértené. Ebben a szakaszban jött képbe a Heineken Romania, azzal érvelve, hogy nem szabad a Csíki Sört EU-s védjegyként oltalomban részesíteni, mert már ott a Ciuc, amivel összetéveszthető.

Lénárd: A Heineken nem akarta a megegyezést

Az egész EUIPO-s jogvita tehát arról szólt, hogy szabad-e egyáltalán EU-s védjegyoltalmat adni a Csíki Sörnek, vagy nem – a román eljárással ellentétben ez nem egy védjegybitorlási per volt. Az ügyet egyébként tovább bonyolítja, hogy külön eljárásokban vitatkoznak a szóvédjegyen (tehát a márka elnevezésén) és az ábrás védjegyen, vagyis a logón.

Lénárd András a Mandinernek elmondta, hogy az EUIPO előtti eljárásban egyébként próbáltak megegyezni a Heinekennel. Állítása szerint több százezer euróba került nekik ez a jogvita, így belementek volna az alkudozásba, de nem sikerült kompromisszumot kötni a holland céggel. Az EUIPO enélkül is a Csíki Sörnek adott igazat és megállapította, hogy a Csíki és a Ciuc védjegy nem összetéveszthető az átlagosan tájékozott fogyasztó számára.

A Mandiner birtokába került határozat részletesen elemzi a két védjegy külső megjelenését a feliratoktól a vizuális elemekig, azt is figyelembe véve, hogy a célközönségben, Székelyföldön mennyiben értik a fogyasztók a román és a magyar feliratokat. Az EUIPO szerint a Csíki Sör és a Ciuc védjegyei nem azonosak, de még csak nem is hasonlóak, ezért a Csíki Sör EU-s védjegyoltalomban részesülhet: az oltalom hatálya pedig a bejelentés napjára visszamenőleges hatállyal jön létre, tehát 2013 szeptemberétől él.

Mindenesetre a román „latinul beszélő bírónőket” ez nem érdekelte – háborgott Lénárd András, feltéve a kérdést, hogy „akkor meg mi a szerepe ennek a hivatalnak”?

Mickey Mouse Sörre is átnevezhetnék

Hogyan tovább? – kérdezzük Lénárd Andrást. „Térdre kényszerítettek minket” – véli a vállalkozó, aki szerint ha tényleg az áll majd az ítéletben, mint ami az elsőfokú döntésben, hogy egy hónap alatt semmisítsék meg a románok által jogsértőnek vélt feliratot, az több ezer rekeszt és logózott hűtőszekrényt érint, nem beszélve ennek költségeiről. Ha anyagilag nem csinálja ki őket az ítélet következménye és a további pereskedés, Lénárd szeretné, ha az Európai Bíróságon is kiállnának igazukért.

„Nem kétséges, hogy igazunk van, de hogyan bizonyítjuk be? Anyagilag és morálisan is mélyen megviselt minket az ügy” – meséli, hozzátéve, a román hatóságok „állandó atrocitásoknak” teszik ki a székelyföldi üzemet folyamatos ellenőrzések és egy múltkori, több százezer eurós környezetvédelmi bírság formájában. „Száznegyven munkavállalónk van, indirekt módon 6-700 ember megélhetését biztosítja az üzem. Ez egy semmiből felépített vállalkozás, nem privatizáltam.”

A Mandiner kérdésére, hogy van-e valamilyen B-terv, átnevezik-e mondjuk a sört, Lénárd azt mondja: „Mickey Mouse sörnek is átnevezhetnénk! De mi lesz akkor a nemzeti öntudattal?” Az átnevezés roppant költséges lenne, de igen, van B-terv, „mindig van”, ismeri el. Mint mondja, körülbelül egymillió euró értékben vannak rekeszeik Magyarországon és Erdélyben, ezeket egyrészt vissza kell hozni a piacról, aztán vagy át kell festeni vagy be kell szerezni újakat, ráadásul kifejezetten rövid idő alatt kell mindezt menedzselniük. Szerinte az is kérdéses, hogy az elbukott romániai hamisítási pert követően mit koboznak el tőlük a román hatóságok.

„Ha egy kovaföldes szűrőt, meg vagyunk lőve.” Ezen a ponton ki is fakadt Lénárd: „Kitoltak velünk a csúnya románok! Ha a román zászlót tettük volna rá a sörre, semmi bajuk nem lenne. De mi lenne akkor? Nem lennénk igazi hazafiak!” 

*

Fotóink 2016 nyarán készültek a csíkszentsimoni üzemben. Nyitókép: Dúzsi Bence.