Szergej Lukjanyenko Őrség-ciklusából az első rész (illetve egészen pontosan az első rész első harmada) alapján készült filmet láttam először, és tudtam, hogy azonnal el kell olvasnom az alapanyagot is.
„Két dolog van, amiben Az Őrség–regények lekörözik az urban fantasyban utazó angolszász versenytársak zömét. Az egyik a mitológia kidolgozottsága: míg mondjuk a Soseholban vagy a Patkánykirályban alig tudunk meg valamit a másik városról és lakóiról, egyszerűen csak el kell fogadjuk, hogy vannak, Lukjanyenko az amúgy nem túl eredeti alapötletet – a fény és a sötétség seregei a hosszúra nyúlt háborút követően a kényszerű, egymás által felügyelt békében (azazhogy inkább fegyverszünetben) próbálnak élni egymás mellett – már az Éjszakai Őrségben is, a folytatásokban pedig még jobban kimunkálta, hogy egyre jobban kerekedjék a szemünk előtt ezt a bizarr, valahogy mégis ismerős univerzum. Idővel megismertük Homály mibenlétét és motivációit, logikusan épült be az alapokba a Inkvizíció vagy például az egyensúly megbomlását helyreállítani célzó »Tükrök« működése, és a szálak olykor a határokon is átnyúltak: gondolok itt pl. az angol őrségek vagy éppen Merlin felbukkanására. Az meg már csak hab a tortán, hogy - hacsak néhány elejtett megjegyzésből is – olykor a világtörténelem bizonyos eseményei is új megvilágításba kerültek. Az összkép nem száz százalékig konzisztens persze, akadtak zagyvaságok, de a cselekmény pörgése és a Mások világát kibontó újabb és újabb kirakósok felfedezésének öröme mindegyik regényben úgy magával ragadja az olvasót, hogy az biztosan nem fog hosszan merengeni egy–egy kisebb-nagyobb következetlenség fölött.
Gorogyeckij mágus kalandjainak másik, bizonyos szempontból persze relatív erénye a már emlegetett speciális, kelet-európai világlátásból fakad - az Őrségek története igazából bármelyik ex-szocialista országban játszódhatna. Urban fantasy sosem volt még életszagúbb és földhözragadtabb, sem hősei emberközelibbek és hétköznapiabbak (nem véletlen, hogy akiről a »hagyományos« fantasy zsánerében ugyanezt el lehet mondani, az a lengyel Sapkowski mester). A jóról és a rosszról alkotott felfogás is komplexebb az átlagosnál: igen nehéz lenne például eldönteni, hogy a Fény vagy a Setétpártiak vezetője–e a nagyobb macchiavellista, és aki figyelmesen olvasott, az tudja például azt is, hogy az első világháború és a »Nagy Október« is a fénypártiak elfuserált emberkísérleteként indult.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
Azt mondják, hajótöröttként túlélni a lakatlan szigeten szinte már lehetetlen, de minimum embert próbáló feladat. Mi azonban szeretünk veszélyesen élni, ezért kipróbáltuk.
