A Rochester Technológiai Intézet (RIT) kutatói azt az elméletet tesztelték, mely szerint elektroenkefalogrammal (EEG) ugyan 94 százalékos pontossággal hitelesíthető valakinek a személyazonossága, viszont akadnak zavaró tényezők, például ha az adott személy részeg vagy más mámoros állapotban van.
„Az agyhullámok könnyen manipulálhatók külsőleg, például gyógyszerekkel, ópiátokkal, koffeinnel és alkohollal. A beavatkozás az elfogyasztott alkohol vagy koffein masszív mennyisége miatt komoly kihívás felhasználók azonosításakor” – magyarázza Tommy Chin cyberbiztonság-kutató.
Az RIT whisky shotok előtt és után elemezte személyek agyhullámait, és kiderült, hogy 33 százalékra zuhant a hiteles azonosítása ráta.
A Kaliforniai Egyetem RIT-től független kísérletében John Chuang professzor szintén az agyhullámok hitelesítési kérdését vizsgálta, és megállapította, hogy más tényezők, például az éhség, fáradtság, stressz hatására is pontatlanabb az azonosítás. Javaslata: különböző feltételek mellett többféle agyhullám-sablont kellene gyűjteni.
Az EEG adatelemzés egyébként gépi tanulással javítható, és még hullarészeg felhasználók eredményeit is közelebb lehet tornászni az eredetihez.