Itt vannak a legfrissebb adatok: újabb ellenzéki mantra dőlt meg

Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.

Részegen ne is próbálkozzunk agyhullámainkkal azonosítani magunkat!
A Rochester Technológiai Intézet (RIT) kutatói azt az elméletet tesztelték, mely szerint elektroenkefalogrammal (EEG) ugyan 94 százalékos pontossággal hitelesíthető valakinek a személyazonossága, viszont akadnak zavaró tényezők, például ha az adott személy részeg vagy más mámoros állapotban van.
„Az agyhullámok könnyen manipulálhatók külsőleg, például gyógyszerekkel, ópiátokkal, koffeinnel és alkohollal. A beavatkozás az elfogyasztott alkohol vagy koffein masszív mennyisége miatt komoly kihívás felhasználók azonosításakor” – magyarázza Tommy Chin cyberbiztonság-kutató.

Az RIT whisky shotok előtt és után elemezte személyek agyhullámait, és kiderült, hogy 33 százalékra zuhant a hiteles azonosítása ráta.
A Kaliforniai Egyetem RIT-től független kísérletében John Chuang professzor szintén az agyhullámok hitelesítési kérdését vizsgálta, és megállapította, hogy más tényezők, például az éhség, fáradtság, stressz hatására is pontatlanabb az azonosítás. Javaslata: különböző feltételek mellett többféle agyhullám-sablont kellene gyűjteni.
Az EEG adatelemzés egyébként gépi tanulással javítható, és még hullarészeg felhasználók eredményeit is közelebb lehet tornászni az eredetihez.