Többet tanul az algoritmus, mint amennyit tanítanak neki
2016. november 19. 10:00
Siri és más intelligens asszisztensek hamarosan a „milyen színű a hajam” jellegű kérdéseket is megválaszolhatják. A korábbiaknál jobban teljesítő, közvetlen emberi utasításokból tanuló kanadai algoritmus segítheti őket.
2016. november 19. 10:00
p
0
0
0
Mentés
A Toronto Egyetem kutatói fejlesztettek egy algoritmust, amely jobban tanul közvetlen emberi utasításokból, mintha példasorokat használ.
Ideghálókat általában felcímkézett példákkal látnak el, és megtanítják nekik az ezeken a mintákon alapuló döntéshozást. Az új heurisztikus modellel az algoritmust a gyakorlóminták osztályozására használandó utasításokkal programozzák. Parham Aarabi és Wenzhi Guo arra trenírozta, hogy személyek haját azonosítsa fényképeken.
„Megtanult helyesen osztályozni nehéz határeseteket, amikor a haj textúráját meg kell különböztetni a háttérétől. Azt láttuk, hogy olyasmiről van szó, mint amikor a tanár tanít egy gyereket, és a gyerek többet tanul meg, mint amire a tanár eredetileg oktatta” – magyarázza Aarabi.
Az új módszert használó algoritmus 160 százalékkal jobban teljesített a hagyományos gyakorlótechnikáknál, saját eredeti gyakorlómodelljét pedig 9 százalékkal múlta felül. Tehát akárcsak az Aarabi példájában szereplő gyerek, ő is többet tanult meg, mint amire a tanárok kezdetben okították.
A kutatók szerint heurisztikus megoldásuk korábban nem címkézett adatok, például orvosi diagnosztikához használt ráksejtek, önvezető autókat körülvevő tárgyak stb. osztályozásra lesz jó.
A Samsung bejelentette, hogy az év első felében piacra dobja régóta várt mesterséges intelligenciával (MI-vel) felszerelt robotját, a Ballie-t. A guruló robotasszisztens egyesíti magában a mesterséges intelligencia, az okosotthon-vezérlés és a hordozható projektor funkcióit. A CES 2025 technológiai kiállításon bemutatott eszköz jelentős előrelépést mutat a 2020-as koncepcióhoz képest
A mesterséges intelligencia megjelenése a hadviselésben radikálisan formálja át a modern háborúk arculatát. Az autonóm fegyverek fejlesztése komoly etikai kérdéseket vet fel, miközben a nagyhatalmak versenyfutása már elkezdődött.
Európa komoly lemaradással küzd a félvezetők gyártása terén, pedig a mesterséges intelligencia 2030-ra akár 600 milliárd dollárral járulhat hozzá a kontinens gazdaságához. Az USA és Kína technológiai dominanciája arra ösztönzi az európai ágazatot, hogy többet fektessenek be az MI-értéklánc egyes területeibe.