Itt van az öt legjobb idei fantasztikus mű Csehországból
2016. november 17. 12:00
A díjnyertes cseh sci-fi szerző, Julie Novakova segített nekünk összerakni az legjobb/legérdekesebb idei cseh fantasztikus művek listáját. Van itt gombafonal-biotechnológián alapuló civilizációk; egy olyan világ, ahol 1848-ban nem a népek, hanem a tenger árja mosta el Európát; és egy-két érdekes antológia is. Közép-európai SFF-körkép, első rész: Csehország.
2016. november 17. 12:00
p
0
0
1
Mentés
Az angolszász könyvpiacról szinte mindent tudunk, a fontos címek pedig rendre meg is jelennek magyarul. De mi történik a szomszédban? Milyen a közép-európai fantasztikum helyzete? Új sorozatunkban helyi olvasók és írók segítségét kértük, mikor azt kérdeztük tőlük: milyen hazájuk fantasztikuma? Mi volt idén az öt legjobb könyv?
Aki Csehországból válaszol: Julie Novakova szerző és fordító, írásai többek között a Clarkesworld, Asimov's és Fantasy Scroll magazinokban jelentek meg. Hét regény, egy antológia, és közel harminc kisprózai mű szerzője, írásait több nyelvre lefordították, 2015-ben pedig a legjobb cseh sci-fi díját is elnyerte.
*
2016 érdekes, még ha nem is kivételes év volt, ha a friss cseh spekulatív műveket tekintjük. Népszerű sorozatok folytatódtak, újak indultak, de önálló kötetek, gyűjtemények és antológiák is felkelthették az olvasók érdkelődését. Én a következő öt könyvet emelném ki az idén megjelent cseh sci-fi-, fantasy- és horror-címek közül.
Vilma Kadlečková: Mycelium V – Hlasy a hvězdy (Mycelium V – Csillagok és hangok)
Két éve vártunk izgatottan a hatrészes Mycelium-saga ötödik könyvére. A Hlasy a hvězdy elvarrja a szálakat és felépíti a feszültséget a záró kötetre. A sorozat évtizedekkel azután játszódik, hogy az emberiség először kapcsolatba lépett idegen civilizációkkal, köztük az Össeanokkal – egy olyan civilizációval, ami micélium-biotechnológián (micélium: gombafonalak összessége – a szerk.) alapul, és egy olyan egyház szoros irányítása alatt áll, melynek gyakorlatai az embereket a középkorra emlékeztethetik. Kadlečková hitelesen mutatja be a fejlett technológiát és mély vallásosságot kombináló civilizációt, illetve ennek kölcsönhatását az emberiséggel. Főhőse, Lucas egy halálos betegséggel küzd, illetve az Össean kultúrát tanulmányozó apja kétes örökségével, melynek nyomán intrikák hálójában találja magát a többi karakterrel – egy Össean nővel, a Földre száműzött Kamëlével és az idegen Aššáddal együtt. Utóbbi egy olyan bolygóról érkezett, ahová az Össean egyház tiltja az utazást. A nagy finálé jövő nyáron érkezik.
A Brokilon kiadó Európai Űropera-sorozatának legújabb darabja egy szokatlan történetet mutat be két, egymással csillagközi háborúban álló emberi civilizáció között. Ha egy szokásos katonai SF-ra számítasz, csalódni fogsz. Francová műve egy feszesre szőtt, személyes történet néhány, a barikád két oldalán álló emberről, ami a személyes áldozat nehéz kérdésér járja körül. Egy anya férfitestbe zárta lányát, hogy megóvja, de ezzel örökre meggyűlöltette magát vele; egy katonai vezető feláldozza nővérét, hogy megmentse magát és vezethesse a háborút; egy idős tudós pedig csapdába esik: szolgálnia kell királynője árulását, és a háború megnyerésére, kultúrájuk megőrzésére irányuló tervét… Átgondolt, szokatlan űropera eredeti világépítéssel és a karakterek pszichológiájának remek megrajzolásával.
Jan Kotouč: Nad českými zeměmi slunce nezapadá (A cseh földek fölött nem megy le a nap)
Sector Hirano című katonai SF-sorozatról ismert Jan Kotouč ezúttal az alternatív történelmi zsánerhez nyúlt. Világában 1848 nem az iskolából ismert felkeléseket hozta el Európában, hanem egy világméretű katasztrófát, ami nem csak a politikai, de az irodalmi tájképet is átalakította. A szárazföld nagy részét víz árasztotta el, az Osztrák-Magyar Birodalom hamvain pedig létrejött a Cseh Királyság, ami a regény idején, a huszadik században tengeri nagyhatalom, és éppen háborúban áll Oroszországgal – ahol nem jelent meg a kommunizmus. Egyes kritikusok túl egyszerűnek vélték a jó fiúk vs. rossz fiúk szembeállítást, illetve pár klisés megoldást, de a könyv általános fogadtatása pozitív volt: hamar elfogytak a példányok, a folytatás pedig jövőre érkezik.
Pavel Fritz: Archa zrůd (Szörnyek bárkája)
Pavel Fritz egyelőre az ismeretlenebb cseh szerzők közé tartozik, de a csillaga emelkedőben van. Debütáló katonai SF-kötete, a Letka 307 (307-es osztag) után második könyvét, a Přístav u řeky Styx (A Styx folyó öble) című hard SF-et díjra jelölték. A Archa zrůdban sci-fi és horrornovelláit gyűjtötte össze. A műfajok és témák sokszínűsége mellett egy dolog összeköti a történeteket: okos, érdekes és megkapó olvasmányok, amelyek megmutatják, hogy Fritz legalább olyan jó a kisprózában, mint a regények terén.
Zuzana Hloušková, Františka Vrbenská (ed.): Žena se lvem (Nő egy oroszlánnal)
Disclaimer: nekem is jelent meg egy novellám ebben az antológiában. Egy négyrészes antológiasorozat első darabjáról van szó, amelyben szlovák és cseh írónők spekulatív művei kaptak helyet. Miközben hasonló projektek egyre többször indulnak el külföldön, ez az első hasonló témájú dolog Csehországban; de világszinten is egyedülállóan széles a vállalkozás. A kötet december elején jelenik meg, de nekem már volt szerencsém olvasni, és annyit elmondhatok: nem csak egyedülálló, de elképesztően jó olvasmány is. A történetek a műfajuk, hangvételek és témák széles skáláját mutatják be, amelyeket érdemes elolvasni.
Ezek a könyvek egyelőre csak cseh nyelven olvashatóak, de Kadlečková Mycelium-sorozatának első kötete hamarosan angol fordítást is kap, ami remélhetőleg meg is fog jelenni. Jan Kotouč eredetileg angolul kezdett írni, egy kisregénye helet kapott David Weber hamarosan megjelenő Honor Harrington-antológiájában. Az idei EuroConon pedig sok más ország angolra fordított novellagyűjteményei mellett megjelent az én szerkesztésemben az ingyenes letölthető Dreams From Beyond. Tehát ha fel szeretnéd fedezni a cseh fantasztikumot, itt elkezdheted!
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
Mind gazdasági, mind politikai, mind társadalmi válság sújtja azt a Németországot, ami eddig Európai „gazdasági motorjaként” volt számon tartva és amely a régió legfőbb politikai szereplője volt.