Így áll manapság a román fantasztikum

Az angolszász könyvpiacról szinte mindent tudunk, a fontos címek pedig rendre meg is jelennek magyarul. De mi történik a szomszédban? Milyen a közép-európai fantasztikum helyzete? Új sorozatunkban helyi olvasók és írók segítségét kértük, mikor azt kérdeztük tőlük: milyen hazájuk fantasztikuma? Mi volt idén az öt legjobb könyv?

Aki Romániából válaszol: Cristian Tamas.

*

Hány SF-kiadó van Romániában? Milyen könyveket adnak ki: klasszikusokat, vagy friss könyveket? Mely külföldi szerzők és könyvek népszerűek? Többnyire angolszász címek jelennek meg fordításban?

1990 után Románia a keleti blokk más országainak útját követte: privatizáltunk és nyugati import árasztotta el a piacokat minden téren, így a tömegszórakoztatás terén is. Huszonhat évnyi kapitalizmus után az összes kelet-európai állam a nyugat gazdasági és kulturális gyarmata: pénzügyileg, gazdaságilag, katonailag függ tőle. Eközben egész Európa nettó importőre az angolszász szórakoztatóipari szemétnek, a filmeknek sorozatoknak, valóságshow-knak, zenének videójátékoknak és zsánerkönyveknek.

Ezzel szemben az angolszász piacok, zártak, a kulturális importjuk alacsony: az összes megjelenő könyvnek csak a három százaléka fordítás, ebből pedig csak egy százalékpontnyi a fikciós mű. Eközben a kontinentális Európában az idegen nyelvről (főleg angolból) fordított művek aránya egyes országokban a nyolcvan százalékot is eléri. Érdemes figyelembe venni tehát, hogy az angolszász országok nettó exportőrök kulturális területen, akik alig fogyasztanak kulturális importárut; míg a kontinentális Európa főleg angolszász szórakoztatóipari termékeket fogyaszt.

Igazi réteg- és szubkulturális termékként Romániában is főleg az angolszász világból importáljuk a fantasztikus irodalmat. Ez azt jelenti, hogy az angol-amerikai bestsellereket és blockbustereket lefordítják és értékesítik Romániában, ezzel foglalkoznak például a Nemira, a Paladin és a Trei kiadók. Persze vannak kisebb kiadók, akik a mai napig foglalkoznak román fantasztikumal kis (200-500) példányszámban: ilyen a Tritonic, a Millenium, a Crux, a Fusion, az Eurostampa, stb.

Mint mindenhol Európában, az angolszász szórakoztatóipari szemét elősegíti a mankurtizáció („az emlékezettől való megfosztás” – a szerk.) és a malinchismo („külföldöt majmoló divat” – a szerk.) terjedését. Szóval csak pár kontinentális szerző jelent meg románul: Hannu Rajaniemi, Andrzej Sapkowski és Dmitri Glukhovski.

Vannak zsánertalálkozók?

Weird, slipstream, steampunk, dieselpunk, fartpunk, moronpunk, black fantasy, macabre & morbid fantasy (vámpírok, zombik, vérfarkasok) és más eszképista pót-ponyvairodalmak címkéivel jelzettek vannak.

Vannak befolyásos zsánermagazinok, vagy -weboldalak?

Kérlek definiáld az, hogy befolyásos! Az összekapcsolt, globalizált világban csak egy befolyás van, az amerikai. Az angolszász SF-magazinok az egyedüli befolyásos magazinok a nemzetközi rajongótábor számára. De van pár helyi magazin, mint a Fantastica.ro - az egyetlen ami díjat kapott az elmúlt tizenöt évben az European Science Fiction Society-től; aztán ott van még a Gazeta SF.

A Fantastica.ro mögött a Román Sci-fi és Fantasy Szövetség áll, ami havi SF-klubot is működtet, évente pedig antológiát ad ki és megtartja a Ion Hobana Colloquiumot, illetve kiosztja az Ion Hobana-díjat.

Melyik könyvek, szerzők voltak idén kifejezetten érdekesek Romániában?

A legjobb SF-írók Romániában jelenleg: Danut Ungureanu, Cristian Mihail Teodorescu, Marian Truta and Sebastian A. Corn. Liviu Radu, egy másik tehetséges SFF-író tavaly hunyt el. Mindenki felfedezheti a linkekre kattintva, hogy miről szólnak az ő műveik a Google Translator segítségével!

*

A cikksorozat összes része a Közép-európai SFF-körkép címke alatt elérhető, de érdemes követni Facebook- vagy Moly-oldalunkat is.