Úgy földbe állt a német vállalat, mint a gerely – búsulhatnak a románok
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
A puccskísérletben résztvevő török diplomaták menedékjogot kértek Németországtól német lapok tényfeltáró riportja szerint. Az Erdoğan elnök megbuktatását célzó események éjszakáján a berlini török nagykövetség felett is átakarták venni a hatalmat. A nyolc hazarendelt diplomata közül három nem tért vissza Törökországba. Tovább romolhat Berlin és Ankara viszonya, ha Németország menedékjogot ad a török diplomatáknak.
Menedékjogot kért Németországban több török diplomata a hazájukban történt puccskísérlet után – írta pénteken hírportálján a Süddeutsche Zeitung (SZ) című német lap, kiemelve, hogy az ügy tovább növelheti a feszültséget a berlini és az ankarai vezetés viszonyában.
A müncheni lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportjának beszámolója szerint török biztonsági szervek úgy tudják, hogy július 15-én éjjel, a törökországi hatalom-átvételi kísérlettel egy időben a berlini török nagykövetségen puccsisták megpróbálták átvenni az irányítást, a külképviselet kormányhű dolgozói pedig elbarikádozták magukat a német főváros kormányzati negyedében álló épületben.
Tisztogatások a külképviseletben
A törökországi puccskísérlet bukása után nyolc török diplomatát rendeltek haza Németországból, és az SZ, az NDR és a WDR értesülése szerint legkevesebb hárman nem tértek vissza hazájukba, hanem menedékjogot kértek a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF). Köztük van a berlini nagykövetség korábbi katonai attaséja is. A BAMF még nem döntött a kérvényekről, az ankarai vezetés pedig egyelőre nem tiltakozott amiatt, hogy hazarendelt diplomatái Németországban tartózkodnak és egy állami intézményhez fordultak, hogy ne kelljen visszatérniük.
Az ügy újabb tehertétel lehet a német-török kormányzati kapcsolatokban, ha a diplomaták politikai menedékjogot kapnak. Berlin és Ankara viszonya azután vált feszültté, hogy a német szövetségi parlament (Bundestag) júniusban egy határozatban népirtásnak minősítette az egykori Oszmán Birodalomban 101 éve kezdődött örményellenes vérengzéseket. A feszültség csak az utóbbi hetekben kezdett oldódni, miután a német kormány világossá tette, hogy a parlamenti határozatnak nincs jogi következménye.
(MTI)