A puccskísérletben résztvevő török diplomaták menedékjogot kértek Németországtól német lapok tényfeltáró riportja szerint. Az Erdoğan elnök megbuktatását célzó események éjszakáján a berlini török nagykövetség felett is átakarták venni a hatalmat. A nyolc hazarendelt diplomata közül három nem tért vissza Törökországba. Tovább romolhat Berlin és Ankara viszonya, ha Németország menedékjogot ad a török diplomatáknak.
Menedékjogot kért Németországban több török diplomata a hazájukban történt puccskísérlet után – írta pénteken hírportálján a Süddeutsche Zeitung (SZ) című német lap, kiemelve, hogy az ügy tovább növelheti a feszültséget a berlini és az ankarai vezetés viszonyában.
A müncheni lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportjának beszámolója szerint török biztonsági szervek úgy tudják, hogy július 15-én éjjel, a törökországi hatalom-átvételi kísérlettel egy időben a berlini török nagykövetségen puccsisták megpróbálták átvenni az irányítást, a külképviselet kormányhű dolgozói pedig elbarikádozták magukat a német főváros kormányzati negyedében álló épületben.
Tisztogatások a külképviseletben
A törökországi puccskísérlet bukása után nyolc török diplomatát rendeltek haza Németországból, és az SZ, az NDR és a WDR értesülése szerint legkevesebb hárman nem tértek vissza hazájukba, hanem menedékjogot kértek a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF). Köztük van a berlini nagykövetség korábbi katonai attaséja is. A BAMF még nem döntött a kérvényekről, az ankarai vezetés pedig egyelőre nem tiltakozott amiatt, hogy hazarendelt diplomatái Németországban tartózkodnak és egy állami intézményhez fordultak, hogy ne kelljen visszatérniük.
Az ügy újabb tehertétel lehet a német-török kormányzati kapcsolatokban, ha a diplomaták politikai menedékjogot kapnak. Berlin és Ankara viszonya azután vált feszültté, hogy a német szövetségi parlament (Bundestag) júniusban egy határozatban népirtásnak minősítette az egykori Oszmán Birodalomban 101 éve kezdődött örményellenes vérengzéseket. A feszültség csak az utóbbi hetekben kezdett oldódni, miután a német kormány világossá tette, hogy a parlamenti határozatnak nincs jogi következménye.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Valamit már tudni vélnek Ukrajnában.
Egyre szorosabb a hurok a fiatalok nyaka körül, egy magyar anya levele riasztó képet fest a helyzetről.
A brutális támadás után a 62 éves férfi életveszélyes állapotban került kórházba.
Tapintható a különbség.
Már ezer forint egy liter benzin.
Az ukrán elnök több helyszínt is felvetett az egyeztetésre.
A Tisza Párt kecskeméti képviselőjelöltje, Molnár János már két éve kilépett munkahelyéről, hogy a Tisza Pártot támogassa. Az Ellenpont cikke most azt feszegeti, mi történt az elmúlt esztendőkben.
