A posztmodern idők Edisonja

Felismerő technológiák

A Wellesley Hills (Massachusetts) székhelyű Kurzweil Companies – a Wall Street Journal által nyugtalan géniusznak nevezett – alapító-igazgatója 1948-ban Queens-ben (New York) született. Számítógép-tudományi és irodalmi tanulmányait az MIT-n végezte. Először 1965-ben, gimnazistaként hívta fel magára a közfigyelmet: zeneművek komponálására alkalmas számítógépet barkácsolt. A kísérletre a mintafelismerés (pattern recognition) területén tett első „kirándulásaként” emlékezik vissza.

Másodéves egyetemista korában írt egy, az általános- és a középiskolásoknak (egyénre szabottan) a megfelelő oktatási intézményt javasló programot. 1974-ben megalapította az 1980-ban a Xeroxnak eladott, később ScanSoft, ma Nuance néven működő Kurzweil Computer Products-ot, és kifejlesztette a bármely nyomtatott szöveggel, mindennemű fonttal eredményes első optikai karakterfelismerőt (Optical Character Recognition, OCR), amit 1976-ra a vakok és a gyengén látók számára is használható, szöveget beszéddé alakító Kurzweil Olvasógéppé (Kurzweil Reading Machine, KRM) dolgoztak át. A KRM első vásárlója a – későbbi barát – popzenész Stevie Wonder volt.

Zene és beszéd

1982-ben létrehozta a Kurzweil Music Systems-t, Wonderrel a zenei főtanácsadó szerepkörben. 1984-ben került piacra az akusztikus hangszerek korlátait számítógépes vezérlési módszerekkel korrigáló, egész zenekarokat pótló Kurzweil 250. Az első teszt során tapasztalt muzsikusok se hallották ki, hogy a felcsendülő futamokat zongora helyett szintetizátoron játsszák.

A Kurzweil Applied Intelligence-et (KAI) szintén 1982-ben alapította. A céghez fűződik az első – 1987-ben – kereskedelmi forgalomba került, komoly szókészlettel rendelkező beszédfelismerő rendszer, az általános rendeltetésű, rendkívül népszerű Kurzweil Voice. A testvértermék, az orvosi alkalmazású Kurzweil Voice Med (ma: Kurzweil Clinical Reporter) a beszédfelismerő technológia és a szakértő rendszerek kombinációja. Kurzweil a későbbiekben is szoros kapcsolatban állt (és áll) a medicinával: a háziorvosok munkáját könnyítő, a gyógyászatot forradalmasító interaktív online tanulási módokon munkálkodó Medical Learning Company (1998) keretében többek között pácienst szimuláltak élethűen (SynPatient).

A Voice Xpress Plus feltalálójának is komoly szolgálatot tett: a The Age of Spiritual Machines (A spirituális gépek kora, 1999) egy részét percenkénti száz szó sebességgel, a gépnek diktálva írta meg.

1996-ban sokadik cége, a szöveget hanggá alakító újabb módszerekkel kísérletező Kurzweil Educational Systems alapjait rakta le. Két (könnyen kezelhető) szoftvert dolgoztak ki: a csak Windows alatt futó Kurzweil 1000-et, az egyaránt Windows- és Macintosh-kompatibilis Kurzweil 3000-et.

Tőzsde és művészetek

A FatKat Inc. (Financial Accelerating Transaction from Kurzweil Adaptive Technologies) égisze alatt üzleti, piaci stratégiák kidolgozására, kivitelezésére alkalmas egyesített technológiákkal (mintafelismerés, evolúciós algoritmusok stb.) kísérleteztek. Például evolúciós algoritmusok alkalmazásán az értéktőzsdei döntések során, valamint egy „mesterségesen intelligens pénzügyi elemzőn.”

Esetleg AARON, a kibernetikusfestő mellé, akinek a munkáit a világ számos múzeumában, így a londoni Tate-ben, vagy az amszterdami Stedelijkben is kiállították. AARON valójában egy – Harold Cohen által, a korai 1970-es évek óta fejlesztett – szoftver: képeket, számítógépes grafikákat, képernyővédőket egyaránt készített már. Nem krikszkrakszokat, hanem érdekes, néha képregényeket idéző alkotásokat. A „művész” tökéletesítését, piaci termékké alakítását Kurzweil és közvetlen munkatársai végezték el.

Művészi munkának tekinthető a feltaláló csúcstechnológiákról, infokommunikációs és nano-, biotech újításokról, trendekről, elméletekről tudósító honlapjának fotorealisztikus avatár-kalauzaként indult, sok változatig eljutott Ramona, a hajdani virtuális énekesnő is. A fizikai valóságból Ramona segítségével ugrunk át a virtuális valóságba – hirdette a hölgyet cybertérbeli alteregójának tekintő Kurzweil.

A futurológus

1990-ben, négy évvel az azonos című videó után, az MIT gondozásában jelent meg első könyve, az 1988-ban íródott Az intelligens gépek kora (The Age of Intelligent Machines). A bestsellerben felvázolt jövő nem egy része jelenvalósággá érett azóta: a világháló térhódítása, sakkprogram diadala a világbajnok felett, „okos” fegyverek – senki nem kérdőjelezi meg egyiket sem.

A következő kötet szintén merőben újnak, meghökkentőnek számított. Kurzweil saját maga által kidolgozott táplálkozási módot vázol fel benne, valamint azt, hogy miként győzte le cukorbetegségét a program segítségével, de a szívproblémák, a rák megelőzésére szintén szolgál tanácsokkal. (2004-ben hasonló témában, de még merészebb kötet jelent meg, a transzhumanizmus ihlette orvossal, Terry Grossman-nel közösen írt Fantasztikus utazás: Élj sokáig ahhoz, hogy örökké élhess.)

1999-es az elkövetkező száz év kronológiáját, a jövő mesterségesintelligencia-világát, ember és gép konvergenciáját felvázoló, nano helyett fokozatosan piko- és femtotechnológiában gondolkodó, időnként sci-fibe illő, ám felettébb olvasmányos (és sikeres) Spirituális gépek kora. A hallatlanul optimista Kurzweil ezúttal jócskán előre szaladt az időben, ráadásul a megközelítés is túlzottan kvantitatív: mintha a meghaladásra ítélt Moore-törvény lenne az összes technika alfája és ómegája.

Szingularitás

2005 őszén került a boltokba, az eddigi legellentmondásosabb munka, az igen vaskos (672 oldal) Közel a Szingularitás (The Singularity Is Near).

Kiindulási pontja, hogy rendkívüli módon felgyorsult a technológiai fejlődés: évente duplázódik a – teljesítményben és sávszélességben – mérhető kapacitás, így 25 év alatt körülbelül milliárdszoros növekedés várható. Ha ugyanez a tempó a számítógépek hatékonyságára is érvényes, a számítás és a kommunikáció minősége mellett biológiai és az agy információ-feldolgozó folyamataira vonatkozó ismereteink szintén drasztikusan megváltoznak.

Kurzweil másik fontos hipotézise, hogy az információtechnológia nemcsak gépek és szoftverek együttese, hanem életünk egészét átalakító jelenség. Exponenciális növekedést vázol fel, amit nem befolyásol, ha egy paradigma érvényessége lejár, mert mindig lesz helyette másik.

A fizikából kölcsönzött (fekete lyukak körüli eseményhorizontra vonatkozó) Szingularitás két legfőbb aspektusát emeli ki: a számítógépes hardver és szoftver három évtizeden belül képes lesz az emberi intelligenciát emulálni, illetve, a környezetbarát nanobotok, eltüntetve az ipari korok szemetét, megszüntetik a légszennyeződést. A majdani nanotechnológia bármely olcsó nyersanyagból bármit előállít. Betegségek megelőzésében és gyógyításában, az öregedési folyamat megállításában szintén molekuláris szerkentyűk segédkeznek 2030 körül.

Az ember emulálása, a számítógépek fejlődése nem-biológiai intelligenciát eredményez. A két intelligenciatípus közötti különbség: a humán fix, a gépeké állandóan növekszik. A történelmi Szingularitás utáni időket azért nehéz előrejelezni, mert a mesterséges és a természetes intelligencia szimbiózisa drasztikusan átalakítja a civilizációt. A biológiai intelligencia továbbél – a nem-biológiai formák is biológiai tervek szerint készülnek. Sőt, több szempontból sokkal jobban megjeleníti, reprezentálja az emberit.

A kultikus tanulmány alapján Kurzweil és Anthony Waller 2010-ben dokumentumfilmet fikcióval, tudósinterjúkat valódi színészeket szerepeltető számítógépes animációval ötvöző filmet (The Singularity Is Near) rendeztek. Mindkét szálon ugyanaz a narratíva fut: Kurzweil és a többiek az exponenciális növekedésről elmélkednek, a sci-fi történet hőse Ramona szemlélteti az elhangzottakat, online beszélgető botból önálló, tudatos lénnyé, cybervarázslóvá fejlődik. Nemcsak intelligens, de súlyos összeesküvésre is fényt derít: nanorobotok akarják elpusztítani a világot. Hiába figyelmeztet, ő csak egy avatár, nem veszik komolyan. Egyedül kell megküzdenie a szürke felhőkké alakult gonosz rajokkal. Legyőzi őket, aztán sikeres Turing-tesztet követően a bíróság elismeri személyiségi jogait.

Google és a feltámadás

2012 decembere óta Larry Page társalapító személyes felkérésére a Google teljes munkaidőben alkalmazza, gépi tanulást és beszédfelismerést alkalmazó új projekteken dolgozik. Feladatát egy mondatban definiálták: „értse meg a Google a természetes nyelveket.”

A Google a mesterségesintelligencia-kutatások zászlóshajójává vált, amiben mostanában főként a DeepMindé a vezérszerep, de Kurzweil nélkül nyilván nem tartanának ott, ahol…

2012-ben jelent meg a How to Create a Mind (Hogyan alkossunk elmét) kötete, amelyben az elmeműködést igyekszik megfejteni, agymodelljéből pedig levezeti a nálunk hatékonyabb mesterséges intelligencia tervezését.

Közben persze arra is gondolt, hogy mi legyen, ha földi életében nem válunk halhatatlanná – testét az Alcorban hűtik le, üvegesítik, és ott várja majd, hogy valaki egyszer felélessze…