Nincs több kérdés: a románok Magyarország útját követnék, azt is kimondták, miért

Elon Musk is megosztotta az üzenetet.

MIT-kutatók új módszert dolgoztak ki Parkinson-kórosok vizsgálatára. Előnye, hogy semmiféle plusztevékenységet nem kell végezniük hozzá, és kivitelezhető otthon. Az eddigi tesztek sikeresek.
A Parkinson-kór a világ második leggyakoribb neurodegeneratív betegsége, csak az USA-ban 60 ezer személyt diagnosztizálnak vele évente.
Az MIT Elektronikai Kutatólaboratóriumában a kór fejlődését monitorozó módszert dolgoztak ki: az adott személy közönséges feladatokat hajt végre számítógépes billentyűzeten. Semmiféle plusztevékenységet nem kell végeznie, mert az új eljárással ezekből is levonhatók következtetések.
A kór súlyosságát kideríteni hivatott jelenlegi eljárások általában klinikákra korlátozódnak. Az MIT-kutatók bővíteni akarták a lehetőségeket, és a billentyű-leütések dinamikáját tanulmányozva követik nyomon a betegség terjedését.
Három spanyol klinikán 42 korai stádiumban lévő Parkinson-kóros és 43 egészséges személy 10-15 percig tetszés szerinti szöveget gépelt számítógépes billentyűzeten. A gépre telepített szoftver mérte a billentyűk lenyomására és elengedésére fordított időt. Az adatok elemzéséből kiderült: korai Parkinson-kórosoknál komoly időbeli eltérések voltak, míg a másik csoport billentyűzethasználata sokkal homogénebbnek bizonyult.
Az első csoporton belüli jelentős különbségek tanulmányozásakor – a begépelt szövegek elolvasása nélkül – sikerült azonosítani a betegségre utaló jelet, mintázatot. A kutatók szerint a megközelítés alapján a Parkinson-kór és más motorikus-alapú neurológiai elváltozások tüneteit azonosító algoritmusok fejleszthetők.