A transzhumanista jövőkép egyik legizgalmasabb területe az emberi állapotból a poszthumánba való átmenet. A biológiai evolúció mellett megjelenik az ön-evolúció, a transzhumán evolúció is.
A spekulációk a jelen tényeiből, körvonalazódó tendenciákból indulnak ki. Hogyan kezeljük az emberi lét határait, túlléphetünk-e rajtuk? Milyen mesterséges eszközökkel gyorsítsuk fel ezt a folyamatot? Kizárhatjuk-e teljes mértékben a minden előzetes számítás értelmetlenségét jelentő Technológiai Szingularitást?
A transzhumán evolúciót kidolgozó szerzők, elsősorban Max More és Anders Sandberg ezt teszik.
A szuperintelligencia a gazdasági és a társadalmi rendszerbe integrálódik – véli More.
Sandberg szerint bizonyos trendek a Szingularitás bekövetkeztét vetítik előre, mások viszont egyáltalán nem. Az „értelem felerősítésből” (Intelligence Amplification, IA) kiindulva, az evolúciós folyamat négy fázisát különbözteti meg. A végeredmény fizikai és memetikus jellegű. Egyrészt, genetikai, fiziológiai, neurofiziológiai és neurokémiai szerkezetünk annyira megváltozik, hogy a Homo sapienstől eltérő tulajdonságokkal bírunk. Másrészt, az embertől különböző motivációs rendszert, vagy ha azt nem is, de a létező rendszert bármikor megváltoztató tulajdonságokat birtokolunk. Például a neurokémiai szerkezet tudatos módosításaival érzelmeinket teljes mértékben uraljuk. Vagy a nemi orientációnkat alakítjuk át.
Első fázis: jelen
Megtettük a kezdő lépéseket: különböző gyógyszerekkel koncentrációnkat növeljük, agyunk teljesítményét (intelligenciánkat, memóriánk befogadóképességét) fokozzuk. Hangulatjavító, gátlásoldó céllal „okos gyógyszereket” (nootropics) ugyancsak igénybe vehetünk, főként akkor, ha bebizonyosodik, hogy valóban “okosak.”
Az öregedést különböző gyakorlatokkal, diétákkal, kalória-csökkentett, antioxidánsokkal és melatoninnal dúsított étrenddel késleltethetjük. Ráadásul az ember és a gép közötti határok egyre képlékenyebbek, az intelligens technológiák a hétköznapi lét szerves részei, a komputer énünk „kiterjesztése.” Információmenedzserek vagyunk.
Második fázis: közeljövő
A különböző módszerek (genetika, medicina, számítástudomány, biotechnológia) „transzhumán szinergiában” egyesülnek. A gyakorlatban alkalmazzuk a mai elméleti tudományt. Hosszabbodik az élettartam: az agyba új szöveteket építünk, egyre hatékonyabbak a rákellenes gyógyszerek, a genetikus tervezés mindennapos praxis.
Tökéletesednek, megszokottak a bionikus beültetések. A VR-t tényleges tele-alámerülést biztosító Mesterséges Valósággá (AR) fejlesztik. Szaporodnak a mesterséges létformák, elsősorban az intelligens ágensek.
Harmadik fázis: középtávú jövő
A molekuláris nanotechnológia valósággá lesz, önszaporító nanobotok megállítják az öregedést. Mesterséges és természetes rendszerek (például agy és komputer) szétválaszthatatlanul egymásba integrálódnak, elvesztik megkülönböztető jelentésüket.
Az én és a hozzá kapcsolt okos szisztémák testünk és elménk képességeit oly mértékben növelik, hogy a tudatfeltöltés (uploading) már nem tűnik sci-finek. Megismertük az anyagot, manipulálhatjuk az atomot. Formatervezett vírusokkal akár az összes sejt genetikai szerkezete átalakítható.
„Az alkimisták három álmából kettőt megvalósítottunk: az elemek transzmutációját, és megtanultunk repülni. A halhatatlanság lesz a következő” – prognosztizál More.
Negyedik fázis: távoli jövő
A poszthumán kor. Adottak a tudatfeltöltés feltételei, ha akarjuk, a szilíciumtengerbe vándorlunk. A gépi és az emberi intelligencia azonos szinten leledzik, átjárhatunk az egyikből a másikba. Új létformák tűnnek fel, a szintetikus és az organikus legfurcsább kereszteződései is.
A poszthumánok: soha nem tapasztalt fizikai, szellemi és lelki képességekkel rendelkeznek, „önprogramozó, önalakító, potenciálisan halhatatlan, határokat nem ismerő individuumok” (Sandberg). Transzbiomorfózis (transzbiológiai metamorfózis) által, More szerint „az emberi testnek a természetes, biológiai organizmusból fejlettebb, tudatosan megtervezett személyiség-rendszerré történő átalakulásával” önmaguktól teremtődtek.
Szingularitás nélküli Szingularitás.
More és Sandberg egyaránt hangsúlyozza: mindez csak úgy mehet végbe, ha a folyamat az első lépéstől az utolsóig szabad egyének szabad választása. És persze nincs garancia, hogy végbe is megy. Számos tényező – változásokkal szembeni ellenállás, társadalmi-gazdasági káosz, önevolúció elutasítása, álomnak bizonyuló, vagy világméretű katasztrófát okozó technológiák – jelenthet akadályt.
Munka, tolerancia, optimizmus, szabadság, és ész a jövő záloga – fogalmaznak.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Az Egyesült Államokban legutóbb egy tinédzser halálát kérték számon a mesterséges intelligencián! Az AI veszélyei egyre fenyegetőbbek.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Aztán jött a kijózanító felismerés.
Az űr sötétje, a megszámlálhatatlanul sok bolygó és égitest millió és egy rejtélyt rejt, amiket még talán sok generáció múlva sem ismerünk meg. De úgy tűnik, valami vár ránk az univerzumban.
Bár elvileg a mesterséges intelligencia mögött álló nagy nyelvi modellek pártatlanok, egy kutatásból kiderült, hogy vannak kétségek efelől.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
