Tíz évig dolgozott azon a nagyrészt ’56-os emigránsokból álló Amerikai Magyar Emlékmű Bizottság, hogy számos más város mellett végre New Yorkban is legyen emlékműve az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak. 2016. október 23-án beérett a munka gyümölcse: felavatták az emlékművet.
Kisebbfajta tömeg gyűlt össze október 23-án, vasárnap délben New Yorkban, a manhattani Riverside parkban, az 1928-as Kossuth-szobornál: a főkonzulátus, a Balassi Intézet és más magyar szervezetek képviselői, az Amerikai Magyar Emlékmű Bizottság tagjai és más magyar közösségek avatták fel együtt az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékművét, amelyet Nagy Tamás tervezett.
Felszólalt a helyi parkbizottság képviselője, méltatta a tízéves munkát Kumin Ferenc főkonzul, aki felolvasta Orbán Viktor üzenetét is, és beszélt az emlékmű létrejöttéről Papp László, a bizottság elnöke is.
Az emlékmű létrehozását tíz éve, az ötvenedik évfordulón határozták el a New York-i ötvenhatosok. Hogy miért, arról így vallott a Mandineren megjelent interjúban Lovas György: „Mert mindenütt voltak szobrok, csak New Yorkban nem! A legnagyobb a Los Angeles-i. 2006 előtt két-három évvel már mindenütt volt szobor, Bostontól kezdve a legkisebb városig, Indianapolisban, Miamiben, Clevelandben, New Brunswickben kettő is, de New Yorkban semmi, a mai napig!”
Ám a bizottságnak nem volt könnyű dolga: „A város kiröhögött minket, hogy 110 nemzetiség van itt, mi lenne, ha mindenki emlékművet akarna állítani. Közben volt szoborépítési moratórium is, mondván, már túl sok emlékmű van a városban” – mondta el úgyszintén a Mandineren megjelent interjúban Papp László.
Kitalálták tehát, hogy azt mondják, a Kossuth-szobrot bővítenék, az nem új szobor. Pályázatot írtak ki, a tizenkét pályamű közül pedig a budapesti Nagy Tamás terve nyert. A terveket azonban számos testülettel jóvá kellett hagyatni: parkbizottság, építészeti bizottság, művészeti bizottság, lakógyűlés… Mindezek pedig nem csak az emlékmű méreteibe szóltak bele, hanem a legapróbb részletekbe is. Hamar kiderült például, hogy szoborról szó sem lehet. A környező épületek lakosai is beleszólhattak a tervekbe, hiszen ők azok, akik nap mint nap látni fogják a kész alkotást.
A legnagyobb teher azonban az anyagi volt: félmillió dollárt, azaz 137 millió forintot kellett letenni a parkbizottság asztalára, amiből 250 ezer dollár a jövendőbeli karbantartási és takarítási költségek fedezete volt. A félmillió dollár nagy részét sikerült összeszedni, már csak 90 ezer dollár hiányzik belőle. Az összeget nagyrészt egyéni adományokból gyűjtötték össze, egy kisebb összeggel a magyar Külügyminisztérium is hozzájárult a szoborhoz.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
Szerintem Észak-Korea elkezdhetné a felkészülést Orbán Viktor fogadására. Vagy várható baráti gesztusainak viszonzására, ha mégsem látogat oda személyesen.
A svájci Weltwoche szervezésében Bécsben beszélgetett egymással az európai politika két legnevesebb békepártija: Gerhard Schröder német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Thunberg szerint mindegy ki lesz az elnök, Amerika akkor is gonosz, rasszista hatalom lesz.
Amíg ez nem történik meg, mi minden nap el fogjuk mondani a magyar embereknek, hogy Önnek a lopás fontosabb Magyarországnál.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
