A jövő mesterségesen intelligens vírusai rendszerek leállítása helyett a perifériákon szenzorokkal és más eszközökkel gyűjtött adatokat módosítják. Tevékenységük szinte láthatatlan, keveset kockáztatnak, a kár hosszabb távú és súlyosabb következményekkel jár.
Képzeljük el, hogy megbeszélésre készülünk egy ügyféllel, aki röviddel előtte üzenetet küld. Az üzenetben megerősíti a találkozó tényét, helyszínét, térképet is küld róla.
Teljesen normális eset, csakhogy az üzenetet az ügyfél stílusát utánzó malware írta, a térképhez pedig vírust csatolt.
Furának tűnik, holott ez már a jelen, ráadásul Dave Palmer, a Darktrace cyberbiztonsági vállalat technológiai igazgatója szerint hackerek és biztonságiak csatározása ebbe az irányba is mutat. Az egyre kifinomultabb MI-k megtalálják a helyüket malware-ekben, a következmények borzalmasak lehetnek a célpontként szolgáló vállalatok, egyének számára.
MI-vel feljavított zsarolóvírusok megsokszorozhatják a támadási potenciált. A vírus az önszerveződés olyan szintjét érheti el, hogy az okozott kárt maximalizálni tudja. Koordinált akciókra számíthatunk, kivárja, amíg elterjed a hálózat több kulcsfontosságú pontján, aztán hirtelen lecsap. Gyári berendezéseket, MRI szkennereket, vállalatok és intézmények működéséhez nélkülözhetetlen célpontokat bénít meg, és be is zárhatjuk a boltot.
Az ideghálóval tanuló MI elsajátítja kommunikációs stílusunkat, azt utánozva küld üzeneteket megszerzett címlistánkra. Kicsit úgy, mint a magukat a cég dolgozójának kiadó és pénzátutalást kérő, az FBI becslése szerint az elmúlt három évben a céges világban 2,3 milliárd dollár kárt okozó csalók.
2015 decemberében leállt az internet egy ukrán erőműben, 80 ezren maradtak áram nélkül. Állítólag az orosz állam zsoldjában álló hackerek követték el. Palmer szerint a jövőben ezek a támadások pusztítóbbak és láthatatlanabbak lesznek. A malware nem leállítja, hanem módosítja az adatokat. Az érintettek azonnal nem veszik észre, hosszabb távon (például olajfúró tornyoknál stb.) nagyobb a kár. A támadásnak nem is az adatbázis ellen irányulnia, a hackerek kevesebbet kockáztatnak, ha az adott céghez kapcsolódó IoT-t (dolgok internete) szenzorait, szkennereit és más adatgyűjtő eszközeit veszik célba. Ezekben az esetekben nemcsak az elkövető megtalálása borzasztó nehéz, de magáról a kárról is csak idővel szerzünk tudomást.
A mesterségesintelligencia-forradalom kezdeténél tartunk. A technológia az önvezető autóktól a rákgyógyításig szinte bármire használható, és egyelőre csak a felszínét kapirgáljuk. Viszont, ha fejlettebb lesz és sokkal többen hozzáférnek, törvényszerűen és elkerülhetetlenül gonosz célokra is fel fogják használni.
Palmer szerint a DeepMind és mások természetes nyelv-, beszéd és egyéb fejlesztéseit látva néhány év múlva ezen a szinten lesz az MI.
A NAÜ zaporizzsjai szakértői csoportja engedélyt kért a sérült épület helyszíni megvizsgálására, az ügynökség főigazgatója pedig komoly aggodalmának adott hangot.
Európában még mindig az iszlamista terror jelenti a legnagyobb veszélyt, de megjelent a szélsőbaloldali terroristáknak is egy új generációja, akik kizárólag az interneten keresztül radikalizálódtak.
Az izraeli hírszerzés igazgatóját Ahmadinezsádról és Epsteinről, az MI-ről és az iráni háborúról is kérdeztük. Yossi Cohen azt is elárulta, mi a legnagyobb fenyegetés a mai világra. Interjúnk!
Szerinte a digitális fejlődés könnyen „visszafejlesztheti a szíveket”, miközben a fiatalok elveszíthetik a kritikus gondolkodás képességét.
Félő, hogy túl lassan ismerték fel a halálos járvány terjedését, ami még inkább kockáztatja, hogy a határokon túlra is átterjedt a vírus.
A mesterséges intelligencia komoly veszélyt jelenthet, ha nem megfelelően használják.
A Liverpool sztárja extravagáns öltözetben érkezett meg Telkibe.
Az új állampolgárok döntő többsége meghagyott egy olyan kiskaput, amely a született németeknek nem áll rendelkezésükre.
