Pár hét, és mozikba kerül az idei év legizgalmasabb sci-fi filmje, az Érkezés. Nem azért mondjuk ezt, mert az előzetesek annyira ütősek lennének, vagy mert a korai kritikákban egyelőre egyöntetű a rajongás, hanem azért, mert a minap elolvastuk az alapanyagul szolgáló novellát, és leesett az állunk. Mini- és villámkritika Ted Chiang díjnyertes novellájáról.
Régóta szemeztem Ted Chiang híres-neves novelláskötetével, de valahogy sosem jutottam el odáig, hogy el is olvassam. Szerencsére most erre is lesz lehetőség, hiszen a novemberben érkező Érkezés című filmmel egyidőben a kötet is megjelenik Életed története és más novellák címmel az Agave Könyvek gondozásában. A sajtóvetítés viszont a könyvmegjelenés előtt van, erre a filmre pedig semmiképpen nem szerettem volna a novella ismerete nélkül beülni, hiszen akkor mi alapján állapíthatnám majd meg, hogy a könyv jobb volt?
Szerencsére a novella a The Big Book of Science Fiction-ben is benne van, amiről folyamatosan írjuk a kritikákat, így hát előrelapoztam kicsit, és elolvastam a díjnyertes novellát, aminek az a címe, hogy Story of Your Life, avagy Életed története. Spoilerek nélkül a történet annyi, ami nagyrészt film előzeteseiből is kiderül: idegenek érkeznek a Földre, ezért nyelvészeket trombitálnak össze, hogy fejtsék meg, hogyan kommunikálhatnánk velük. Főhősünk egy ilyen nyelvész, aki a sci-fi szállal párhuzamosan lányának meséli lánya életének történetét: mikor fogant, hogy jöttek össze az apjával, ilyesmi. De ennél többet nem árulhatok el, hogy klasszikust idézzek.
Ami biztos: Ted Chiang novellája tökéletes. Idén rengeteg novellát olvastam, a többségük hidegen hagyott, tetszettek vagy nem, de nem nagyon stimulálták az agyam; nagyon kevés kivétel volt. Az Életed története olyan magasan emelkedik ki a mezőnyből, hogy azt körülírni is nehéz: az alapötlet, a két történet, a nyelvi megoldások, a csavar és a mondanivaló olyan letisztultsággal olvad egybe, hogy az valami hátborzongató. Ha Ted Chiang többi novellája fele ilyen jó, máris megéri megvenni a hamarosan megjelenő kötetet, sőt, ezért még a filmes borítót is muszáj megbocsátani. Hát kit érdekel a borító, ha ilyen novellák vannak alatta?
És hogy milyen lesz a film? Olvasás közben arra gondoltam, hogy basszus, ezt nagyon nehéz jól megfilmesíteni, tényleg. Az azóta megjelent kritikák szerint azonban Denis Villeneuve sikeresen vette az akadályt, és maradéktalanul sikerült filmre vinni a történetet. Az előzetesek ígéretesek, így nagyon nagy várakozással ülök majd be. Aztán jelentkezünk a kritikával.
A modern társadalmak időanalfabéták. Mivel nem értjük a természetes folyamatok sebességét, elveszett az időarányérzékünk, és szükségszerűen csak rövid távú döntéseket hozunk. A megoldás? Legyünk egy kicsit mindannyian geológusok – javasolja Marcia Bjornerud.
A nyári szünet végeztével visszatérnek a jól megszokott hétköznapok, bele kell rázódni a tanév rutinjába. Gyermektraumatológusként ilyenkor évről évre a balesetek számának jelentős emelkedését látom. Mik a leggyakoribb okok, és hogyan óvhatjuk meg kisebb és nagyobb gyermekeinket?
Jókai kedvenc könyvkötőjéről és a szakma aranykoráról mesél a Ráth György-villa új időszaki kiállítása.
Gerald Grosz új könyve, „Merkel műve – a mi bukásunk”, politikai bombaként robbant a német közéletben.
A sci-fi-szerzők szinte mindig pontosabban jósolnak a tudósoknál. Szerintük a jövő legfőbb technikai készsége a manipuláció lesz, s bár a világ „fejlettebbé” válik, sivárabb és cinikusabb is lesz a mainál. Mindennapi küzdelmeink tárgya az identitásunk és a szabad akaratunk megőrzése lehet.
A kiszivárgott tervek szerint Magyar Péter és a Tisza Párt minden eddiginél durvább adóemelésre készül.
Volt pár érdekes szava az Európai Bizottságnak a Barátság kőolajvezetéket ért támadásról.
