Új típusú, titokzatos csillagpárt fedezett fel a Hubble űrteleszkóp: az egy fehér és egy vörös törpecsillagból álló rendszer pontosan 118 másodpercenként hatalmas sugárkitörést produkál.
Ez a kozmikus világítótorony nagy intenzitással bocsát ki elektromágneses hullámokat, amelyeknek széles spektruma a rádióhullámoktól a látható fényen át egészen az UV-sugarakig terjed, írja a Die Welt online. A két csillag egy úgynevezett fehér és egy vörös törpe, amelyek 3,6 óra alatt kerülik meg egymást. Az AR Scorpii nevet viselő rendszert már negyven éve regisztrálták, akkor azonban egyetlen, váltakozó fényű csillagként azonosították. Az elmúlt évben német, belga és brit amatőr csillagászok jelezték, hogy az AR Scorpii egy nagyon szokatlan viselkedésű csillagduó. Ezután kezdtek érdeklődni a profi csillagászok is a szokatlan sugárzásforrás iránt.
Tom Marsh, a Warwicki Egyetem csillagásza és csapata egy sor földi teleszkóp és a Hubble űrteleszkóp segítségével végzett kutatásokat, utóbbi az amerikai és az európai űrügynökség, a NASA és az ESA munkáját segíti. A tudósok megállapították, hogy a Földtől 380 fényévnyi távolságra lévő AR Scorpii egy teljesen új típusú, egzotikus "csillagtandem". Kimutatták, hogy a sugárzásért a fehér törpe felelős. Korábban nem tapasztalták, hogy egy csillag ilyen típusú rádióhullámokat bocsásson ki.
A fehér törpék nagyon tömör csillagok. Fényük gyenge, bár felszíni hőmérsékletük magas, ezért fehérnek tűnnek. Mivel ezek a csillagok nagyjából akkorák, mint a Föld, törpéknek nevezik őket. A fehér törpék relatív kistömegű csillagokból keletkeznek, melyeknek nukleáris tüzelőanyaga elhasználódik. Először vörös törpévé alakulnak, majd miután ezek letaszítják külső kérgüket, létrejön a fehér törpe. Az AR Scorpii fehér törpéjének mérete a Földével azonos, tömege azonban 200 ezerszer nagyobb. Ebből a fehér törpéből származó egy teáskanálnyi anyag annyit nyomna, mint egy elefánt.
A sugárzás pulzusának mechanizmusa szempontjából döntő jelentőségű az a nagy sebesség, amellyel a fehér törpe saját tengelye körül forog. Ezzel ugyanis dinamikus mágneses mezőket okoz, melyek szinte fénysebességre gyorsítják az elektronokat. Ezek a vadul körbeforgatott elektronok idézik elő a megfigyelt sugárkitöréseket.
A meghatározott ritmusban leadott fény eltalálja az önmagában csak gyengén világító vörös bolygó felszínét, ami így 118 másodpercenként felvillan. A kutatók brutálisnak nevezik az így lejátszódó, nagyon energetikus folyamatokat.
A vörös csillag látszólag csak passzív szerepet játszik a rendszerben. Bár az AR Scorpii természetét sikerült feltérképezni, továbbra is kérdéses marad, honnan származnak az elektronok, melyeket a mágneses mezők felgyorsítanak. Pulzáló sugárforrásokként egyelőre csak az úgynevezett neutroncsillagok ismertek, amelyek létéről már ötven éve tudnak a csillagászok. Boris Gänsicke, a Warwicki Egyetem kutatója szerint elméleti prognózisok szerint elképzelhető, hogy a fehér törpe is képes lehet erre.
Az űr sötétje, a megszámlálhatatlanul sok bolygó és égitest millió és egy rejtélyt rejt, amiket még talán sok generáció múlva sem ismerünk meg. De úgy tűnik, valami vár ránk az univerzumban.
El kell fogadni, hogy a Föld már nem a világ közepe, az emberiség pedig utazik és kolonizál. A nyersanyag-készlet igen szűkös, de azért minden vállalat megtalálhatja, hol tudja a legnagyobb szeletet hasítani a tortából.
Hát nem szebb a csillagok fénye, mint a kütyük villogása? Rabolták az időnket.
A SpaceX ugyan vissza tudna hozni az űrben rekedt űrhajósokat, de az hatalmas presztízsveszteség lenne a Boeing számára.
Egy michigani startup, a Virtus Solis Technologies most azon dolgozik, hogy Isaac Asimov híres sci-fi író 80 évvel ezelőtti merész elképzelését valóra váltsa. A cég tervei szerint több millió napelemet küldenének az űrbe, hogy azokat hatalmas tömbökké egyesítve sugározzanak energiát vissza a Földre.
Az eredeti tervek szerint már június 14-én visszatértek volna a Nemzetközi Űrállomásról (ISS). Ez nem így lesz.
Doug Stokes szerint ráadásul Orbán Balázs védelme sokkal többről szól, mint egy ember tudományos jogairól: a szellemi szabadság jövőjéről szól.
Reggelig a legtöbb hó a Pest vármegyei Pilisszentkereszten esett, itt 22 centimétert mértek.
