A Setét Torony film bejelentésekor King magnum-opuszának rajongói örvendezni kezdtek, hisz végre pont került egy tíz éve kérdéses filmadaptáció ügyére. Mikor bejelentették azonban, hogy Idris Elba, egy fekete színész fogja alakítani a harcost, közel ugyanennyien felháborodtak. Ez a döntés felvet egy nagyon fontos kérdést, mely a legtöbb rajongót kellemetlenül érinti: mennyire térhetnek még el az alapanyagtól?
A cikk spoileres lehet a Setét Torony-könyvek cselekményével kapcsolatban.
*
A legszembetűnőbb különbség az, hogy Roland Deschain a könyvekben fehér, míg a filmben Idris Elba, egy fekete színész fogja alakítani. A könyvekben elég részletesen kifejtik, hogy Roland kékszemű, de a rasszára van más, a plot szempontjából érdekes bizonyíték is. A második kötetben, A hármak elhívatásában jelenik meg Odetta Holmes (későbbi Susannah Dean, Roland útitársa és tanítványa), a személyiséghasadásos, tolókocsiba kényszerült afroamerikai nő, aki az 1960-as évek Amerikájából származik. Elméjének másik fele, Detta Walker egy mocskos szájú, agresszív nőszemély, aki gyűlöli a fehéreket.
Rolanddal és Eddie-vel való kapcsolata ezért nehézkesen indul, ugyanis mindkettejüket rasszista sértésekkel bombázza. Később jön rá, hogy a fehér emberek közül nem mindenki akar neki ártani, és megbarátkozik a ka-tet (a csapat) tagjaival. Ez az ő személyiségfejlődésének legfontosabb része. A fehérek által többször is bántalmazott fekete nő ráébred, hogy nem minden fehér rossz. Elbával ez az egész történet nehezen működne, vagy csak igen szélsőséges módon: például úgy, hogy Susannah fehér lesz, vagy hogy Rolandra ráfogja, hogy utánozza a fehéreket.
Emellett Roland karaktere egy klasszikus lovag, az angolszász népmesék gyakori archetípusa, aki az Excalibur pengéjéből kovácsolt revolverekkel harcol a gonosz erői ellen. És itt jön a képbe a másik behatás: a vadnyugati mesterlövészek. Stephen King a Torony westernes világát azután tudta kialakítani, hogy megnézte A Jó, a Rossz és a Csúf című filmet. Rolandot kiemelten Clint Eastwoodról mintázta, sokak elméjében tehát A Névtelen Férfi szerepelt főhősként, vagy valaki, aki hasonlít Eastwoodra. Később is kapunk utalást western-színészekre. Susannah (a főszereplő egyik útitársa és tanítványa) például a néhai Gary Cooperhez (A virginiai férfi) hasonlítja az Átfúj a szél a kulcslyukonban. Mindkét színész fehér bőrű férfi, kék szempárral.
Változatok Rolandra (Forrás: Joblo.com)
Egy ennyire jellegzetesen europidként megírt szereplő esetében érdekes döntés, hogy nem fehér színész kapta végül a szerepet. Pedig több színész neve is felmerült, köztük Javier Bardem, Russel Crow, Liam Neeson, Christian Bale és Viggo Mortensen. Ilyen nagy presztízsű – és a szerepre ebből a szempontból talán alkalmasabb – színészek mellett őszintén szólva nem is értem, hogyan esett épp Elbára a választás. De még ha el is tekintünk a szereplő bőrszínétől, akkor is itt van még a következetesség hiánya.
Döntsük el, mi a logikusabb. Egy megfelelő színészt találni a szerepre, és nem megváltoztatni egy fontos jelenetet, vagy egy, a leírtaktól teljesen eltérő színészre osztani a szerepet, és megváltoztatni ezt a szálat, hogy jobban passzolhasson? King nem bánta a castingot, de sok rajongó bírálta a véleményét, hiszen a mester már korábban is tett olyan kijelentéseket a filmadaptációival kapcsolatban, mellyel a fanok nem értettek egyet. Ilyen volt például A ragyogás Kubrick-féle feldolgozásának bírálata. De vannak más aggasztó hírek is.
Nem nagyon ragaszkodik a könyvek történetéhez a feldolgozás
A hivatalos nyilatkozat szerint a harmadik könyvvel, a Puszta földek eseményeivel fognak kezdeni, de még azt is igencsak szabadosan kezelik. A filmben olyan szereplők tűnnek majd fel, akik csak később, vagy épp teljesen lényegtelen szerepekben tűnnek fel a könyvsorozatban (már ha feltűnnek egyáltalán, hisz akad közöttük olyan is, akit a képregényből hoztak be). Emellett még mindig semmi hír afelől, hogy Eddie (a csapat másik fontos tagja) vagy Susannah szerepelni fognak-e a filmben, és ha igen, akkor milyen formában.
A rendező, Nikolaj Arcel úgy nyilatkozott, hogy mindent, ami a korábbi könyvekben megtalálható, a tervezett tévésorozatban tárnának a nézők elé. Ez az ötlet először Ron Howardnak jutott eszébe, aki egy mozifilm-trilógiát és egy azokat összekötő párévados televíziós sorozatot szeretett volna forgatni a könyvekből. Mi leginkább attól tartunk, hogy nagyon el fogják sietni. A filmet már forgatják is, mindössze hét hetet szánnak rá. A szerződtetett színészekről a forgatással párhuzamosan szerzünk tudomást. Nagyon gyorsan, már 2017. február 17-re ki akarják hozni a filmet.
A Setét Torony film tehát biztosan nem az lesz, melyre a J. J. Abrams-féle opciózás rajongók pillanatától vártak. Pedig pár módosítással könnyen lehetne ebből a változatból is jó film. Például ha elhagynák a Setét Torony valamennyi szereplőjét, és egy teljesen új, mégis annak világában játszódó történetet mesélnének el. Elba könnyedén játszhatná a Talizmán című regény Speedy Parkerét, aki szintén revolverhős, és valami okból kifolyólag maga is a Setét Tornyot kutathatná. Ezzel a szállal pedig bele lehetne vinni a Talizmánt is a sorozatba, ahogy azt Setét Torony tette King életművével.
Nagyobb az esélye, hogy egy olyan adaptációt kapunk, melynek nem lesz túl sok köze az alapanyaghoz, ez pedig szemmel láthatóan nem érdekli a film készítőit, még magát Kinget sem. Pedig így, 2016-ban, túl egy Harry Potter, Az éhezők viadala és A Gyűrűk Ura franchise-on, illene elfogadni, hogy egy könyv cselekményét hűen feldolgozni talán érdemesebb, mint csinálni egy „loosely based” adaptációt. Ha egy filmnek semmi köze nem lesz a könyvsorozathoz, nem fogja felpiszkálni a könyvek iránt érdeklődő, potenciális vásárlóréteget, mert nem a könyv történései szerint megy előre a film.
A nézőkben nem ég majd a vágy, hogy türelmetlenül kiderítsék a folytatást, és ezzel a kiadó hosszútávon nem jár jól. Érdekes adalékinfó, hogy bár King könyveiből legalább háromszázmillió talált gazdára világszerte, ezekből csupán harmincmillióra példányra becsülik az értékesített Setét Torony könyveket. King maga is úgy nyilatkozott, hogy állandó olvasói közül sokan nem is tudtak a Torony-könyvek létezéséről, amíg meg nem jelentették őket puhafedeles kiadásban, évekkel az eredeti, limitált példányok után.
Szerencsére a könyvek itt vannak nekünk, melyeket annyiszor újraolvashatjuk, ahányszor csak akarjuk. De azért ne feledjük: „vannak más világok is.”
*
Jegyzetek
* A „Setét Kastély” cím az Európa 1981-es kiadású Robert Browning versei című kötetében szerepel.
** „EDGAR: Rowland vitéz, hogy a sötét toronyhoz ért, Szavajárása lévén, így beszélt: Hujhá! pihá! brit vért orrontok itt” – ford.: Vörösmarty Mihály (Vicces kiegészítés: a Setét Torony sorozat a Setét Kastély fordítás minimális átalakításával kapta a címét, amelyen alapszik, de az eredeti forrás, mely Browningot ihlette meg, Sötét Toronyként említi a mitikus helyszínt. Angol környezetben pedig mindhárom a The Dark Tower-t használja. Ezen igazodjon ki a lelkes olvasó…)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Nehéz olyan mozifilmről azt állítani, hogy szép, amely kiszaggatja és megrágja a lelked, de mást nehezebb lenne mondani róla. Stephen King Halálsoron című történetének adaptációja a szívedig hatol.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
