Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Bekerült a hungarikumok sorába a Törley-pezsgő, így most már hivatalosan is kiemelkedő nemzeti értéket képviselnek a pincészet habzó italai. Az 1882-ben Törley József által alapított „pezsgőborgyár” ma is eredeti helyén, Budafokon található.
A Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által vezetett Hungarikum Bizottság 2016. június 17-én, Kisvárdán tartotta legutóbbi ülését. Egyik napirendi pontként a Törley pezsgő hungarikummá nyilvánítását vitatták meg. A bizottsági tagok megismerve a Törley pezsgők múltját és jelenét bemutató pályázati anyagot úgy döntöttek: hungarikummá nyilvánítják a Törley pezsgőt. Törleyék már 1895-ben a „császári és királyi udvari szállítók” kitüntető címet viselték, pezsgőjüket pedig a hazai ipar egyik büszkeségeként tartották számon, írja a pezsgőpincészet a sajtóközleményében.
Mik azok a hungarikumok?
A hungarikum definíció szerint olyan egyedülálló értéket jelöl, ami a nemzetre jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményének számít. Hungarikum többek közt lehet természeti jelenség, mint például az Aggteleki-karszt vagy a Hévízi-tó, olyan technológiai-jellegű örökség, mint Neumann János életműve, de szintén hungarikum az alföldi kamillavirágzat, a kürtőskalács, a magyar akác és a belőle készülő méz.
Törley József a franciaországi Reimsben szerzett ismereteit kívánta kamatoztatni, amikor úgy döntött, hogy megalapítja hazai pezsgőpincészetét. Etyek környékén talált a franciaországi Champagne-hoz hasonló talaj- és klímaadottságokkal rendelkező szőlőültetvényeket, melyek borai kiválóan megfeleltek a pezsgő készítéséhez. A gyártáshoz Budafokon lelt ideális, mészkőbevájt pincékre.