Déva vára és a dákok

„Ezt a felújítást is az Európai Unió finanszírozta, és a munkálatokat irányító Hunyad megyei tanács szerint a cél az volt, hogy a romos örökségből a térség egyik kulturális központja legyen. A Nyugati Jelen tudósítása alapján az eredmény még az őshonos dévaiaknak is kellemes meglepetés, mert a kettes és hármas várudvar kikerült a romok alól, a várfalakat kijavították-felemelték, a kapukat is újjáépítették, és ismét a régi fényében tündököl a Bethlen-bástya is. Van felvonható fahíd, és Romániában egyáltalán nem egyértelmű módon a munka minősége sem hagy sok kívánnivalót maga után. Így vasárnaptól háromszor akkor terület látogatható a dévai várból, mint a korábbi évtizedekben.

Tudni kell, hogy középkori magyar várról van szó, de ez véletlenül sem derült ki a felújítás befejezése kapcsán tartott ünnepi műsorból. Helyette hosszan bemutatták az ókori dákokat és rómaiakat (nekik nem sok közük van a műemlékhez), »szemérmesen« elhallgatva a magyar vonatkozásokat. Kőműves Kelemen balladája például szóba sem került, s »elegánsan« elsiklottak a múltbeli tények fölött is. A dévai múzeum munkatársa történelmi ismertetőjében kizárólag a környéken élt dákokról és rómaiakról beszélt, az 1241–42-es tatárjárás pusztításai nyomán országos várépítési programot elindító IV. Béla magyar királyról, akinek köszönhető az építmény, egy árva szót sem lehetett hallani. (...)