Ezzel Magyarország katolikus országgá vált, de az emberek nagy része mind a mai napig a Mongóliából magukkal hozott régi vallási tradiciókat és babonákat követik titokban.
„Egy ismerősöm humán szakos (több történelem, irodalom, filozófia, pszichológia) 17 éves lánya év végén tesz világtörténelemből középiskolai záróvizsgát. Néhány dolgot nem értett a magyar történelemmel kapcsolatban, ezért meghívtam, hogy kérdezzen bátran. Én ugyan nem vagyok túl jó történelemből, de van egy csomó könyvünk. Érdekes volt elolvasni mit tanultak Magyarországról. (A neveket is magyarra fordítottam, hogy érthetőbb legyen.) (…)
1000 körül élt az első mások által is elismert magyar király, István. A koronát a Pápa küldte neki, de az Esztergomi érsek koronázta meg. Ezzel Magyarország katolikus országgá vált, de az emberek nagy része mind a mai napig a Mongóliából magukkal hozott régi vallási tradiciókat és babonákat követik titokban és csak a külvilágnak mutatják azt, hogy katolikusok vagy ateisták. István sok új törvényt hozott. Például mindenkinek kötelező volt templomba és iskolába járni. Iskolában írni, olvasni, számolni és énekelni tanultak a gyerekek két éven át. Halála után fia László lett a király. Uralma alatt volt a mindenkori legnagyobb béke az országban. (…)
Néhány tudós úgy véli , hogy 1526-ban Magyarország vesztett a Török Birodalommal szemben, mások ezzel nem értenek egyet. Az általános iskolás magyar gyerekek azt tanulják, hogy a török seregek 300 évet töltöttek Magyarországon folyamatos háborúval. A középiskolások ezzel szemben azt tanulják, hogy a törökök 1552-ben elveszítették a háborut Egerben egy csata során és utána folyamatosan hazamentek Törökországba. (…)
A napóleoni háborúk után, a magyar embereknek rengeteg pénze volt, mert a háború alatt ételt árultak. Többek között ebből a pénzből hozták létre a Magyar Tudományos Akadémiát 1830-ban. Az itt dolgozók új magyar nyelvű szótárakat, könyveket, színdarabokat gyártottak. Az intézett ma is működik, de tevékenységi köre kibővült. (…)
Ezután kezdődött a második világháború, aminek végezetével Magyarország a Szovjetúnió része lett. 1956 október 23-án megpróbálták a magyar emberek elűzni az orosz katonákat, de csak azt érték el, hogy Magyarország önálló országgá vált. A katonák változatlanul ott maradtak, hogy segítsenek rendbehozni a magyar gazdaságot. Ez jól sikerült. Minden embernek volt munkája, háza, étele, ruhája, autója. Sok család nyaralót is vásárolt magának.
1989-ben megszűnt a Szovjetúnió és az orosz katonák visszamentek Oroszországba.”
A szakember hétről hétre járja az országot, hogy igazgatókkal, pedagógusokkal és szülőkkel találkozzon, meghallgassa tapasztalataikat. Erről a küldetéséről és a mentorhálózat céljairól beszélgettünk vele.
Korai lenne még ünnepelni.
A máig a sztyeppén élő madjarok apai felmenői és a magyarországi magyarok egy részének az apai felmenői között genetikai kapcsolat mutatható ki, ami tudományos tény – hangsúlyozza Bíró András Zsolt.
Számba vettük, mit tanulhatunk ma az oktatás és a kultúra úttörő harcosától.
Oslóban már egy zuhany is 1500 forintba kerülhet csúcsidőben.
Ismét várunk a hét első reggelén! Könnyed hangulatban, élőben megvitathatod az aktuális közéleti témákat a két műsorvezetővel Gyürky Enikővel és Szabó András Csutival!
Számukra tényleg fontosabb Ukrajna, mint a magyarság fájdalma!
A Tisza őszi hanyatlása már a baloldali közvélemény kutatóknál is látszik. A Nézőpont Intézet és a Medián számai is közelednek egymáshoz.
