Elon Musk: Mindenki munkáját el fogja venni a mesterséges értelem
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/05/dCooPNix2Vh6InyySMpuAdEJAw2LHioHXj3l1slE2eU/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzRiMTRiMjA1NjdkYjRhYjM4Njk0NjE1YzMwZjNhZmMz.jpg)
Úgy látja, a jövőben a munkavégzés „opcionális” lesz az emberiség számára.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/05/dCooPNix2Vh6InyySMpuAdEJAw2LHioHXj3l1slE2eU/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzRiMTRiMjA1NjdkYjRhYjM4Njk0NjE1YzMwZjNhZmMz.jpg)
Az adattárolás racionalizálására tesz kísérletet az IBM. Rendszerük úgy működik, mint az emberi agy: a fontos emlékeket megőrzi, a felesleges infót kitörli.
Az IBM által fejlesztett kognitív tárolás számítógépeknek tanítja meg, hogy mire kell emlékezniük és mit felejthetnek el.
Csukjuk be a szemünket, és gondoljunk a legutóbbi nyaralásra. Egy-egy emlék, például egy gyönyörű naplemente vagy fantasztikus homárvacsora azért ugrik be azonnal, mert agyunk automatikusan magas értéket rendel hozzájuk. Ezzel párhuzamosan másokat, például a zöld lámpára való várakozást és hasonlókat hamar elfelejtjük, mert alacsony a hozzárendelt érték.
Az előbbi az emlékezet, az utóbbi az információ. Kognitív tárolással a számítógép ugyanúgy képes különbséget tenni a kettő között, mint az emberi elme. Így dőlne el, hogy mit, hol és meddig tárolna.
Az ötlet a műalkotások megítéléséhez hasonló úgynevezett adatérték mértéken alapul. Az érték megállapításához az IBM nyomon követte az adat hozzáférési mintázatait, illetve, hogy milyen sűrűn használták. A kutatók úgy segítették a rendszer tanulását, hogy a felhasználási környezetre vonatkozó metaadat-címkékkel látták el az adatokat.
A kezdeményezést hamarosan közkinccsé teszik. Az energiaárak növekedésével és a különösen a dolgok internete (Internet of Things) által előidézett bigdata-robbanással egyre kritikusabbá válik a tárolókapacitás. Minél kevesebbet vesztegetünk el belőle, annál alacsonyabb a gépköltség, annál kevesebb energiát fogyasztunk.