Az adattárolás racionalizálására tesz kísérletet az IBM. Rendszerük úgy működik, mint az emberi agy: a fontos emlékeket megőrzi, a felesleges infót kitörli.
2016. április 08. 12:00
p
0
0
0
Mentés
Az IBM által fejlesztett kognitív tárolás számítógépeknek tanítja meg, hogy mire kell emlékezniük és mit felejthetnek el.
Csukjuk be a szemünket, és gondoljunk a legutóbbi nyaralásra. Egy-egy emlék, például egy gyönyörű naplemente vagy fantasztikus homárvacsora azért ugrik be azonnal, mert agyunk automatikusan magas értéket rendel hozzájuk. Ezzel párhuzamosan másokat, például a zöld lámpára való várakozást és hasonlókat hamar elfelejtjük, mert alacsony a hozzárendelt érték.
Az előbbi az emlékezet, az utóbbi az információ. Kognitív tárolással a számítógép ugyanúgy képes különbséget tenni a kettő között, mint az emberi elme. Így dőlne el, hogy mit, hol és meddig tárolna.
Az ötlet a műalkotások megítéléséhez hasonló úgynevezett adatérték mértéken alapul. Az érték megállapításához az IBM nyomon követte az adat hozzáférési mintázatait, illetve, hogy milyen sűrűn használták. A kutatók úgy segítették a rendszer tanulását, hogy a felhasználási környezetre vonatkozó metaadat-címkékkel látták el az adatokat.
A kezdeményezést hamarosan közkinccsé teszik. Az energiaárak növekedésével és a különösen a dolgok internete (Internet of Things) által előidézett bigdata-robbanással egyre kritikusabbá válik a tárolókapacitás. Minél kevesebbet vesztegetünk el belőle, annál alacsonyabb a gépköltség, annál kevesebb energiát fogyasztunk.
E vállalatok sikerének titka egyre inkább az exponenciális szervezetek (ExO) modelljében rejlik, amelyet globálisan is elismernek. Ezek a cégek agilis működésükkel, célvezérelt stratégiáikkal és a változó költségeik minimalizálásával érnek el többszörös hatást. A kutatások alapján a legsikeresebb ExO-k jelentősen túlszárnyalják versenytársaikat a pénzügyi mutatók terén, például akár negyvenszeres tulajdonosi megtérülést is biztosítanak – emeli ki Kristóf Péter, a Stradamus Zrt. tanácsadó testületének tagja, aki személyesen is részt vett az ExO-modellek egyik jelentős nemzetközi kutatásában.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.