Fejlődésregénybe oltott életmódi tanácsadás: ez A Hullámlovas, Radnóthy Szabolcs első kötetének lényege. Keserű korrajzból indul a cselekmény, ami aztán mágikus realizmusra váltva víziókon, álomszerű epizódokon keresztül vezeti a főhőst önmaga és a világ jobb megismerése felé.
„Ajánlom a könyvet azoknak, akiknek csak egy lépés kell az ugráshoz” – írja a szerző a könyv első oldalán. No, nem ahhoz az ugráshoz. Épp ellenkezőleg: arról az ugrásról van szó, amivel az ember kilép addigi életéből, hogy valami újba kezdjen, hogy elmerülhessen egy újabb fejezetben. És ennek az új életfejezetnek lehet szimbóluma a tenger, meg annak a hullámai. És a főszereplője az, aki ezen a tengeren a hullámokat meg tudja lovagolni.
Erről szól a Hullámlovas, Radnóthy Szabolcs első regénye. A civilben építészmérnök Radnóthy nagy fába vágta a fejszéjét az első művével: modern fejlődésregényt írt, amely a ridegnek leírt valóságból álomszerű víziókba vezeti át a főhőst és vele együtt az olvasókat. A mágikus realizmus hatásai tükröződnek a könyvön.
Adott egy főhős, aki nem is hős: hétköznapi gyerek egy nagyvárosban, a helyszín lehet akár a mai Budapest a mai Magyarországon is, de ez nem derül ki pontosan. Kisszerű életet él kisszerű célokkal, és érzi, valami nincs rendben. Sőt, valami nagyon elromlott. Magánéletében, munkájában, elméjében és lelkében egyaránt.
Aztán jön a törvényszerű összeomlás – aminek a vége egy másik, álomszerű dimenzió megnyílása lesz. Tengerrel, szörfdeszkával – és egy életmódi tanácsadó rókával. Víziók jönnek, álmok, szürreális tájak és különös figurák között bolyong tovább a főhős, hogy rátaláljon arra, ami helyre teszi az életét.
A Hullámlovas ott a legerősebb, ahol mai korunk valójában kényelmetlenül disztópikus világát próbálja szavakba önteni: a vidék haldoklását és a nagyváros nihiljét, s a benne őrlődő emberek belső lelki küzdelmeit. Ahogy a regény átvált a mágikus vízióra, a színek megjelennek és kibomlanak – és innentől mintha a mai reklámvilág esztétikájából ismert, elvágyódásra sarkalló, elképzelt földi és földöntúli paradicsomi állapotok színterei között bóklásznánk tovább.
A Hullámlovas fejlődésregény és életmódi tanácsadás egy elsőkötetes, vállaltan nem irodalmár szerzőtől. Akár tudatos, akár tudat alatti volt a hatás, de Saint-Exupéry-t nem tudjuk nem emlegetni a kötet kapcsán. Ha nem is az irodalmi elefántcsonttorony lakói számára íródott, de A Hullámlovas nagyon is rezonál korunk mindennapi társadalmi és egyéni problémáira – anélkül, hogy az egész világot meg akarná váltani. Jól rezonálhat mindazoknál is, akik a főhőshöz hasonlóan a kamaszkor és felnőttkor, vagy épp már egy elindult, de bizonytalanná vált felnőtt életút útelágazásainál téblábolnak. Hiszen a lényeg az ugrás – és a hullám meglovagolása.
Radnóthy Szabolcs – A Hullámlovas
Magánkiadás, 2015
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Krimit írt a volt miniszterelnök, van benne egy Ferenc néven felszentelt homoszexuális, kiugrott, véres kezű pap, és még sok más ínyencség.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Megható, kellőképpen emberi történet; érdekes karakterek; lényegében egy élet története – a Hiányzó történetek szerzője egy kellemesen nosztalgikus hangvételű regénnyel jelentkezett.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Marco Rossi együttese a szupersztárok ellen: a portugál-dán NL-csata győztesével is meg kell küzdenie a 2026-os vb-re való kijutásért.
Nem jött be a kormányváltás a lengyeleknek.
