A munkaerőpiac átalakulása miatt megváltozik az ingatlanpiac is, mivel már nem kell annak a helynek a közelében lakni, ahol munkát vállalunk. Az előbbi példából vett Londonban rettenetesen drágák az ingatlanok, már most is jobban megéri Spanyolországból repülővel ingázni. A Hyperloopnak köszönhetően azonban sokan olcsó városokban laknának, de a magasabb fizetést kínáló városokban dolgoznának. Ennek eredményeként esnének az ingatlanárak ott, ahol most magasak, viszont növekednének ott, ahol alacsonyak, mivel megnőne a kereslet. Az emberek a gazdagabb városokból szerzett fizetéssel többet tudnak megengedni maguknak, úgyhogy ez serkentheti a kevésbé fejlett városok gazdaságát.
A városok még inkább előtérbe kerülnek a vidékkel szemben
Jelenleg az emberiség több, mint a fele lakik városokban, és nem véletlenül. Egyebek közt jobbak a munkalehetőségek és az ellátás. A Hyperloopnak akkor van igazán értelme, ha nem áll meg minden bokornál, tehát csak a nagyvárosokat köti össze (persze később még inkább kiterjedhet). Ennek köszönhetően a városok még rohamosabb fejlődésen mehetnek keresztül, mint a vidék, és ez által még többen döntenek úgy, hogy a metropolisokba költöznek.”