Nincs több kérdés: a románok Magyarország útját követnék, azt is kimondták, miért

Elon Musk is megosztotta az üzenetet.

Szálldosó ás drága műveket pumpál ki magából a Google mesterséges agya.
Egy san franciscói galériában kiállították a Google Mély álom (Deep Dream) nevű mesterséges ideghálója által generált elszállós és igen drága alkotásokat. A DeepDream ezzel a kiállítással mutatkozott be az offline közönség előtt.
A Google és más online szolgáltatók az utóbbi időben sokféle funkcióra, például automatizált képazonosításra, beszédfelismerésre és fordításra használnak ideghálókat. A Deep Dream azonban nagyon más, mint a többi: teljesen új alkotói módszert képviselő művészetgenerátor. A módszer neve a magyaríthatatlan incepcionizmus (az incepció beültetést, gondolat-beültetést jelent).
A Deep Dreambe betáplálunk egy képet, az idegháló ismert mintázatokat keres rajta, felturbózza azokat, majd az új képpel megismétli a folyamatot.
„Visszacsatolási hurkot alkot, és ha egy felhő egy kicsit úgy néz ki, mint egy madár, a háló addig dolgozik rajta, amíg sokkal jobban hasonlít a madárhoz. Ez viszont azt eredményezi, hogy a következő lépésben a háló még inkább madárként ismeri fel és így tovább mindaddig, amíg szinte a semmiből fel nem bukkan egy részletesen kidolgozott madár” – olvassuk egy tavalyi Google blogbejegyzésben.
Művészek válogathatnak az ideghálóba táplált képekből, finomíthatnak a hálón, újfent tanulásra foghatják, hogy új mintázatokat azonosítson. A technikával jobban megismerhető az ideghálók működése. Mike Tyka Google-mérnök szerint pedig egyedi alkotói módszertanról van szó.