Európa 2020

A jelen európai valósága: az internet és a digitális technológiák folyamatosan alakítják át a világot, a felhasználók mégsem férnek hozzá egyes javakhoz és szolgáltatásokhoz, az internetes cégek, startupok tevékenysége korlátokba ütközik, az üzleti világ és a kormányzatok nem tudják teljes mértékben kihasználni az online eszközök adta lehetőségeket.

Évi 415 milliárd euró pluszbevétel

Az Európai Bizottság szerint, ha az Unió a még meglévő falak lebontásával 28 nemzeti piac helyett digitálisan is egységessé alakulna, megváltoznának a közszolgáltatások, közelebb kerülnénk a tudásalapú társadalomhoz, és mindez számszerűsítve: évi 415 milliárd euró pluszbevétel és több százezer új munkahely teremtődne.

A jelenlegi európai digitális piac 54 százaléka amerikai, 42 százaléka nemzeti és csak 4 százaléka határokon átívelő uniós online szolgáltatás.

Az EU a korlátok megszüntetése céljából dolgozta ki 2015-ben a többi ilyen típusú anyaghoz hasonlóan lózungoktól sem mentes Egységes Digitális Piac (Digital Single Market, DSM) stratégiát, és tekinti tíz politikai prioritása egyikének. A projekt részeként 16 kezdeményezést igyekeznek 2016 végéig megvalósítani, kivitelezéséért a Bizottság egyik alelnöke, Andrus Ansip és munkacsoportja felel. A DSM személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása mellett egyének, cégek korrekt (trösztellenes) feltételek melletti versenyét, folyamatos internet-hozzáférését biztosítaná. Napjaink egyik legtöbb fejtörést okozó problémáját, az online biztonságot és ehhez kapcsolódóan a személyes adatok magasabb szintű védelmét is igyekezne a felhasználó nemzetiségére és tartózkodási helyére való tekintet nélkül megoldani.

A DSM a digitális készségek és „írástudás” növelésével bővítené az információhoz való hozzáférést, javítana a munkalehetőségeken, és promótálná a kicsit utópisztikusan hangzó nyílt kormányzást.

Három területből – „pillérből” – tevődik össze: hozzáférés, környezet, gazdaság és társadalom.

Hozzáférés

Jobb hozzáféréssel megszűnnek az online és az offline közti lényeges különbségek, a maradék akadályok is elhárulnak a határokon átívelő online tevékenységek elől.

2014-ben az európaiak háromnegyede használta rendszeresen az internetet, viszont csak 15 százaléka vásárolt más országból online. Még elgondolkoztatóbb adat, hogy a kis- és középvállalatoknak csak 7 százaléka folytat határokon átívelő kereskedést. A nemzeti törvényekhez való alkalmazkodás átlagosan 9 ezer euróba kerül. Az adózás szintén (minimum) 5 ezer euró vállalatonkénti pluszköltség.

Ha az összes uniós tagállamra ugyanazok a szabályok vonatkoznának, a cégek 57 százaléka belevágna vagy növelné exporttevékenységét. Azon cégek 62 százaléka, amelyek szívesen árulnának külföldön is online, a magas szállítási költségekre panaszkodik, problémát jelentenek számukra. Az e-kereskedők 90 százaléka szerint az olcsó szállítás és az egyszerű visszaszolgáltatási szabályok nagyon fontos szempontok az online vásárlásnál.

A számok árulkodók, az Európai Bizottság az EU e-kereskedelmi szabályainak aktualizálásával, a szerződésekben megállapított jogok pontosításával és a határokon átívelő online együttműködést erősítő intézkedésekkel, például az adótörvények egyszerűsítésével, a szerzői jog modernizálásával stb. igyekszik javítani rajtuk. A célok között szerepel a földrajzi alapú blokkolás megszűntetése is (egy példa: sok netes videó azért nem látható Magyarországon, mert le van tiltva az itteni elérése). Online szolgáltatások esetében ez sokszor azzal a kellemetlen következménnyel jár, hogy nem tudjuk más tagállam adott szolgáltatását használni, mert a rendszer visszairányít az alkalmasint drágább hazai boltba.

Környezet

Minden digitális szolgáltatás, alkalmazás és tartalom a nagy sávszélesség, a biztonságos infrastruktúrák, a versenyképes és dinamikus telekom szektor függvénye. Míg a szektor, az üzleti modellek és a fogyasztói viselkedés változnak, a piac változatlanul főként nemzeti szinten működik, amit többek között a 4G lassú elterjedése szemléltet: az európai lakosság csak 59, míg a mezőgazdasági területek mindössze 15 százaléka fér hozzá. Az összes internet-előfizetés csupán 22,5 százaléka gyors, 30Mbps feletti sávszélesség.

A digitális gazdaság fejlődését hátráltató tényezők egyike, hogy az európai internet-felhasználók 72 százaléka még mindig aggódik, hogy túl sok személyes adatot kérnek tőlük online, bármelyik platformon: közösségi média, e-kereskedelem stb. A DSM stratégiában erősebb adatvédelmi szabályokkal (ePrivacy és cyberbiztonság) próbálnák kezelni a problémát. Összességében pedig a technológia fejlődésévelés az annak megfelelő biztonságos és megbízható infrastruktúra fejlesztésével valóban lépést tartó törvényekben gondolkodnak.

Gazdasági és társadalmi növekedés

Felhőszámítások, big data, digitális írástudás a három kulcsfogalom – és persze az ezekkel kapcsolatos törvényszerű befektetések, új technológiák, európai érdekeket kifejező szabványok támogatása.

Az európai lakosság közel fele (47 százaléka) nem elég képzett digitálisan, a közeljövőbeli állások 90 százalékához viszont elengedhetetlen a digitális írástudás. Ha sikerülne orvosolni a problémát, 10 milliárd eurót lehetne éves szinten megtakarítani.

2013-ban az EU-n belüli adatok 20 százalékát tárolták a számítási felhőben, 2020-ra 40 százalékot prognosztizálnak. Ha a száz legnagyobb európai gyártó használja a bigdata-technikákat, évi 425 milliárd euró takarítható meg. Felmérések szerint a bigdata-elemzés elterjedése 2020-ig önmagában 1,9 százalék (206 milliárd euró) GDP-növekedést eredményezhet. A Bizottság két ezzel kapcsolatos kezdeményezést is indít: az egyik az „adatok szabad áramlása”, a másik az Európai Felhő.