Óriási hibát követtek el Ausztriában, menekülnek Bécsből: Budapest és Pozsony az új célpont
A vezérigazgató szerint Ausztria reménytelen versenyképességi hátrányban van.
Ft
Ft
21°C
13°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 18.
csütörtök
Prága és Budapest I.
2016. március 31. 10:57
Hiába volt a cseh főváros már a középkorban is jóval nagyobb, gazdagabb és főleg városiasabb – ha tetszik, „polgáribb” –, mint Buda, a közös uralkodó szívesebben tartózkodott a nagyobb szabású budai várban, mint Prágában.
2016. március 31. 10:57
„Így aztán a legnagyobb magyar városok együttes jövedelme sem érte el egy közepes lombardiai város gazdagságát. A magyar viszonylatban metropolisznak számító középkori Buda, a maga tízezer lakosával hiába emelkedett ki a 6-7 ezer lakosú Pozsony, a 4-5 ezres Sopron vagy a 2-3 ezres Lőcse, Bártfa és Eperjes sorából, nemcsak a 100-150 ezres kortárs Velence, Milánó vagy Nápoly mellett törpült el, hanem az akkori Bécs, Krakkó vagy Prága is jóval nagyobb és fontosabb város volt. A középkor végi Prágának (vár, óváros, újváros, kisoldal együtt) 50-60 ezer lakosa volt, Pestnek, Budának és Óbudának együtt lehetett talán 30.000.
Buda, Krakkó és Prága
A magyar király erősebb, hatalmasabb volt, mint a cseh – már amikor a kettő nem ugyanaz a személy volt –, s talán szuverénebb volt a saját birodalmában, mint a lengyel király, így a budai udvar építkezései sokszor szolgáltak előképül a cseh vagy a lengyel király udvarának. Hiába volt a cseh főváros már a középkorban is jóval nagyobb, gazdagabb és főleg városiasabb – ha tetszik, »polgáribb« –, mint Buda, a közös uralkodó szívesebben tartózkodott a nagyobb szabású budai várban, mint Prágában. Az Ulászló terem, a prágai vár hatalmas gótikus terme éppúgy budai minta alapján épült, mint a krakkói király vár, a Wawel reneszánsz árkádos udvara. A Mohácsnál elesett II. Lajos magyar és cseh király özvegye, Habsburg Mária még évtizedekkel később is, brüsszeli helytartói udvarában is a budai szép napokra, s nem Prágára emlékezett. (A királyné sírját az Escorialban sem a cseh oroszlán, hanem a magyar címer díszíti!) (...)
A középkori Európában, a XIII. század után, már nem a királyi és császári udvarok vagy a gazdag püspökök voltak a művészetek, így az építészet és festészet legnagyobb mecénásai, hanem vagyonos és hatalmas városok. A gazdag kereskedővárosok építették fel Milánó, Firenze és Siena dómjait, halmozták el vagyonnal a velencei Szent Márk templomot, és támogatták a jellegzetesen városi szerzetesrendek, a ferencesek és a dominikánusok templomait. A magyar városok kicsinysége és vagyoni gyengesége miatt, nálunk nem épültek hatalmas gótikus székesegyházak és városi plébániák, mint Prágában, Bécsben, Krakkóban, vagy akár csehországi bányavárosban, Kutná Horában (Kuttenberg), s városi szerzetesi templomok is negyedakkorák, mint egy-egy olasz vagy akár lengyel város ferences vagy dominikánus temploma. A példa szélsőséges, de hasonlítsuk csak össze a középkori Sopron aprócska ferences templomát, a főtéri Kecske-templomot a velencei (Il Frari) vagy a firenzei (Santa Croce) ferences templommal, vagy akár a budai dominikánus templomot (lásd: Hilton szálló) a krakkói vagy épp a firenzei dominikánus templommal. A különbség nagyon sokat mondó. Hasonlóképpen beszédes a középkori Buda és a középkori Prága vagy Krakkó házainak összehasonlítása. A középkori budai házak legfeljebb egyemeletesek, két emeletes ritkán, három emeletes pedig szinte egyáltalán nem akad közöttük. Széles kapubejáratuk, ami nagyon sokszor ma is tanulmányozható a budai vár-negyedben, egyértelműen a mezőgazdasági termékek beszállítására utal, hogy a nagy szekerek elférjenek, míg Prága és Krakkó középkori házai, 3-4 emeletesek, keskeny homlokzattal, keskeny bejáratokkal a kereskedelem és ipari tevékenykedés csalhatatlan építészeti jelei.”
Megtalálták az évszázados halálcsapdát: 700 év alatt sem tűnnek el Ukrajna taposóaknái
Az aknák mellett egyre nagyobb problémát jelentenek a drónok is.
Elfelejthetjük „Dobzse László” mítoszát, aki „lacikonyhára” járt ebédelni – történész II. Ulászlóról
A Jagelló király kezében tartotta az ország irányítását, megőrizte a területi integritást, és uralma alatt egyetlen ellene szervezett felkelésről sem tudunk, de Mohács miatt bűnbakot kellett találni.
Itt a BYD válasza: Romániában megírták, Kínában elolvasták, Budapesten reagáltak rá – a magyar családok is örülhetnek
Gazdaság
Ez az új dízel.
Vissza Ukrajnába! Nem sokat teketóriáztak a lengyelek, hazaküldték a huszonegy éves fiatalt
A férfi 5 évre szóló beutazási tilalmat kapott Lengyelországba és a schengeni övezet más államaiba.
Sokan hajlamosak összekeverni nemcsak a „szakértőket”, de a nyilvánosságban szereplő embereket is a különleges tudakozóval
Mindez a lengyel légtérben szemtelenkedő drónokról jutott eszembe, ahol mindent és mindennek az ellenkezőjét is állították már híres szakértők.
Eljárást indítottak a Wolt ellen kiskorúaknak kiszállított alkohol és a termékek állapota miatt
Súlyos jogsértéseket tárt fel a fogyasztóvédelmi hatóság.
DopeMantől is megkapta a magáét Ruszin-Szendi Romulusz: „a Tisza a kisf*szúak pártja” (VIDEÓ)
Belföld
Videóban reagált a rapper arra, hogy a Tisza egyes politikusai fegyverrel, míg mások testőrökkel jelennek meg nyilvánosan.
Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2017. március 12. 15:29
Mátyásig a Magyar Királyság uralta közép Európát. Prága akkor került előtérbe amikor a német-római császárok szívesebben éltek ott - az egyébként megszállt Csehországban - mint Bécsben.
Válasz erre
12
0
MZ/X
2016. április 01. 15:04
Más életmódot folytattak eleink, mint külföldi kortársaik... Valószínűleg jobban érezték magukat a tágas és élhető udvarházaikban, falusi portáikban, mint az összezsúfolt, szűk városokban.
Egyébként is a középkori városok kialakulását a veszélyeztetettség indokolta. Könnyebb volt védeni, menedéket adott. Magyarországon hasonló példa: a török hódítás alatt az Alföld elnéptelenedett, a lakosság nagyvárosokba menekült, mint Kecskemét és Debrecen, amelyeket falak híján a szultáni tulajdon joga védett...
Válasz erre
5
1